Megírtuk a Financial Times nyomán, hogy a június végi EU-csúcson elfogadott közös határozat alapján az Európai Bizottság még kedden közzéteszi javaslatát arról, hogyan képzeli a menekülthullám kezelését, mérséklését. Meg is jelent az Európai Bizottság a tervezet, amelyről Dimitris Avramopoulos migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:

Minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy közös európai megoldásokat találjunk a migrációval kapcsolatban. Készek vagyunk arra, hogy támogassuk a tagállamokat és harmadik országokat a tengeren megmentett személyek partraszállásával kapcsolatos jobb együttműködés érdekében. Azonban ahhoz, hogy mindez azonnali gyakorlati eredményekhez vezessen, egységesen kell fellépnünk – nemcsak most, hanem hosszú távon is. Fenntartható megoldások kialakításán kell dolgoznunk.

Ellenőrzött központok

A legutóbbi uniós csúcson nagy nehezen megegyeztek a tagállamok arról, mit kezdenek a migráció ügyével. Eldőlt, hogy az EU úgynevezett ellenőrzött központokban szabályosan és hatékonyan akarja végezni a tengeri határain partra szálló embereket érintő eljárásokat. Célja, hogy gyorsítsa azt a folyamatot, amely megkülönbözteti a védelemre jogosult személyeket a uniós tartózkodásra nem jogosult irreguláris migránsoktól, valamint ezzel egyidejűleg gyorsítsák fel a visszaküldéseket. A létrehozandó központok irányítása a fogadó tagállam hatáskörébe tartozna, és elhelyezkedésüktől függően azok ideiglenesek vagy ad hoc jellegűek is lehetnek. Ehhez dolgozott ki most az Európai Bizottság részletes tervezetet arról, hogyan tudná segíteni a tagállamok munkáját:

AFP / Nurphoto / Maciej Lucznievski

Így támogatná az ellenőrzött központokat az Európai Bizottság:

• teljes körű operatív támogatás adna az európai határőrök, menekültügyi szakértők, biztonsági átvizsgálást végző szakemberek és visszatérési tisztviselők alkotta partraszállási csapatok révén, ennek minden költségét az uniós költségvetés fedezné;
• segítené az eljárások gyors, biztonságos és hatékony lefolytatását, ami csökkentené a továbbutazások kockázatát és felgyorsítaná az érintett személy státuszának megállapítását;
• teljes pénzügyi támogatást adna az önkéntesen részt vevő tagállamoknak az infrastrukturális és működési költségek fedezésére; valamint személyenként 6 000 euró összegű pénzügyi támogatást a partra szálló személyek átvételét elfogadó tagállamoknak. (Ez a spanyolok számára lenne kedvező, ők eddig is fogadtak be olyan menekülthajókat, amelyeket az olaszok nem engedtek kikötni.)

Az EB szeretné tesztelné az ötletét, úgy fogalmaz, mielőbb el lehetne indítani egy rugalmas megközelítést alkalmazó kísérleti fázist. (Az uniós ellenőrzött központokról itt talál bővebb információkat.)

AFP / Louisa Gouliamaki

Már nincs szó zárt táborokról és unión kívüli befogadóközpontokról

Az EU vezetői felkérték a Bizottságot, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) szoros együttműködésben és harmadik országokkal való partnerségben vizsgálja meg a regionális partraszállási intézkedésekre vonatkozó elképzelést. A tagállamok június végi egyezményében még szó volt zárt táborokról is, de ezek a Bizottság mostani javaslatából kikerültek. Szó van viszont arról, hogy gyorsan és biztonságosan partra szállíthassák a Földközi-tenger mindkét partján megmentett embereket, és mindezt a nemzetközi joggal összhangban, egyebek között tekintettel a visszaküldés tilalmának elvére és a partraszállást követő felelős eljárásokra.

Az Európai Bizottság elképzelése szerint a regionális partraszállási intézkedések főbb jellemzői a következők:

• Egyértelmű szabályok mindenki számára: A tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint a rendezett és kiszámítható partraszállás biztosítása érdekében a Földközi-tenger partján fekvő valamennyi államot arra kell ösztönözni, hogy kutatási és mentési körzeteket és tengeri mentést koordináló központokat hozzanak létre;
• Az intézkedések kialakításában közreműködik az UNHCR és az IOM, segítséget nyújtva ahhoz, hogy a partra szálló emberek védelemben részesüljenek, ha erre rászorulnak, adott esetben az uniós áttelepítési programok révén; ha pedig nem, visszaküldjék őket származási országukba.
• Egyenrangú partnerségek: az érintett harmadik országokkal végzett munkát a már meglévő partnerségek, valamint a politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetükhöz igazított specifikus támogatás alapján kell folytatni.
• Nem jelentenek a bevándorlásra ösztönző tényezőt: az áttelepítési lehetőséggel nem élhet minden, nemzetközi védelemre szoruló partra szálló ember, a fogadási pontokat pedig (az olasz kikötők, később a létrehozott ellenőrzőközpontok) az irreguláris kiindulási helyektől (ez elsősorban Líbia partjai) a lehető legtávolabb kell létrehozni.
• Nincsen idegenrendészeti őrizet, nincsenek táborok: A regionális partra szállási intézkedések már kidolgozott eljárások és szabályok alkalmazását jelentik, amelyek célja, hogy a folyamat biztonságosan és rendezetten történjen, a nemzetközi jog és az emberi jogok teljes tiszteletben tartásával.
• Uniós pénzügyi és logisztikai támogatás: Az EU kész pénzügyi és operatív támogatást nyújtani a partraszálláshoz, a partraszállást követő tevékenységekhez, valamint felszereléssel, képzéssel és egyéb formában nyújtott támogatással segítené a határigazgatást.

(A regionális partraszállási intézkedésekre vonatkozó bővebb tájékoztatás itt érhető el.)

MTI/AP/Olmo Calvo

A tervek szerint a tagállamok nagykövetiu szinten szerdán már tárgyalnának is a fentiekről. Az egyeztetés aztán az IOM és az UNHCR július 30-i genfi ülésén folytatódik, és ha megállapodás születik a közös uniós megközelítésről, azt kiterjesztik az érintett harmadik országokra.

Ami a június végi megegyezéshez képest még változott: a Bizottság tervezetéből az EU-n belüli zárt táborok mellett az EU-n kívüli befogadóközpontok is kimaradtak. Korábban arról lehetett hallani, hogy a 27 tagállam között széleskörű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy szükség lenne ilyenekre, de még egyik nem EU-s ország sem jelezte, hogy nyitna ilyet.