A paksi erőmű hűtővíz csatornája meleg vizének csóvájában már két évtizede is kritikus volt a helyzet, a legújabb tervek még inkább víz alatti sivataggá változtatnák a Duna medrét. Szakmai szervezetek elemezték az Energiaügyi Minisztérium tervét, ami lehetővé tenné a folyó vizének határértéken felüli túlfűtését.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Sokan mérlegelik, miként vihetik lejjebb energiafelhasználásukat azután, miután a kormány bejelentette, gyakorlatilag elengedi a rezsicsökkentés jó részét. Az biztos, hogy a saját zsebén is érezhető eredményt érhet el anélkül, hogy jelentős beruházásba fogna, de azt nem fogja megúszni, hogy változtasson a szokásain. Először is öltözzön fel, a legtöbbet a fűtésen foghat!
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
Az uniós országok közül Magyarország a leginkább kitett az orosz földgáznak, ám a fosszilis import kiváltása az egész közösségnek fejtörést okoz. Szakértőkkel beszéltünk arról, milyen megoldások lehetségesek, milyen áron.
RenoPont néven hoztak létre egyablakos rendszerű, nonprofit szolgáltatást szakmai és civil szervezetek. Azoknak segítenének vele, akik otthonuk energetikai korszerűsítését fontolgatják.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az energiatortából a megújulók, ám ezek a források jelenleg nem minden esetben képesek az energetika problémáira teljeskörűen megoldásokat nyújtani. A sürgető cél a néhány évtizeden belüli karbonsemlegesség, ehhez azonban új energiaforrásokra lesz szükségünk, vagy a meglévők hatékonyságát kell jelentősen megnövelnünk? Szakértők mondják el, hogyan látják az energia jövőjét.
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Bár a legtöbben az egész napot otthon töltik s így az energiafogyasztásunk is nőhet, a mostani helyzet lehetőséget is ad arra is, hogy új, zöldebb szokásokat honosítsunk meg. Az Energiaklub és a GreenDependent Intézet szakértői osztották meg velünk tippjeiket, hogy mire figyeljünk a négy fal között, hogy spóroljunk a felhasznált energiával.
A szervezet szerint az erőmű megsérthette a vonatkozó jogszabályokat, és nem intézkedtek, amikor az erőmű hűtővize miatt a Duna túlmelegedett.
Elvittük a paksi beruházás promókamionjához Ámon Adát, az Energiaklub elnökét a Szigeten. Érdekes, hogy a PR-célokat szolgáló fesztiváljárműben leállíttatták a forgatást. Attól még a beszélgetés tanulságos.
A Greenpeace és az Energiaklub Paks II. környezetvédelmi engedélyét támadta meg a szekszárdi bíróságon.
A kérelmet megalapozó adatok nem nyilvánosak és hozzáférhetőek, így a levont következtetések is vagy helyesek, vagy nem. Gyakorlatilag átláthatatlan az egész, az is, milyen kockázatokat hallgathatnak el a hatóságok - véli az Energiaklub.
Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II.-nél - áll az Energiaklub friss tanulmányában. A bizonyításhoz pedig, lám, onnan kaptak a szakmai civilek plusz kompetenciát, ahonnan nem is remélték: a rendszerirányító szaktekintélyétől.
A Bellona szerint az oroszok odahaza elsumákoltak egy két és fél hónapos leállást eredményező problémát az alig egy éve beindított, a Paks II. erőműbe szánt új reaktortípussal.
Nem csak nálunk, sok uniós tagországban is problémás az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága szerint annak még a felmérése is, hogy mennyibe kerül majd az atomerőművek sugárzó hulladékának kezelése, arra honnan lesz elég pénz, és az elhelyezésük milyen határidővel történhet meg. Egy budapesti konferencián orosz nukleáris szakértő jelentette ki: az, hogy Paks II. szemetét hozzájuk vigyük, nem lehetéséges.
