A paksi erőmű hűtővíz csatornája meleg vizének csóvájában már két évtizede is kritikus volt a helyzet, a legújabb tervek még inkább víz alatti sivataggá változtatnák a Duna medrét. Szakmai szervezetek elemezték az Energiaügyi Minisztérium tervét, ami lehetővé tenné a folyó vizének határértéken felüli túlfűtését.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint nem kizárt, hogy politikai hátszelű vállalkozók állnak már most sorba a szélkerekekért. Az Energiaklub pedig a "könnyített térségeknél" tart piactorzító tényezőktől.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
RenoPont néven hoztak létre egyablakos rendszerű, nonprofit szolgáltatást szakmai és civil szervezetek. Azoknak segítenének vele, akik otthonuk energetikai korszerűsítését fontolgatják.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az energiatortából a megújulók, ám ezek a források jelenleg nem minden esetben képesek az energetika problémáira teljeskörűen megoldásokat nyújtani. A sürgető cél a néhány évtizeden belüli karbonsemlegesség, ehhez azonban új energiaforrásokra lesz szükségünk, vagy a meglévők hatékonyságát kell jelentősen megnövelnünk? Szakértők mondják el, hogyan látják az energia jövőjét.
A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Bár a legtöbben az egész napot otthon töltik s így az energiafogyasztásunk is nőhet, a mostani helyzet lehetőséget is ad arra is, hogy új, zöldebb szokásokat honosítsunk meg. Az Energiaklub és a GreenDependent Intézet szakértői osztották meg velünk tippjeiket, hogy mire figyeljünk a négy fal között, hogy spóroljunk a felhasznált energiával.
A szervezet szerint az erőmű megsérthette a vonatkozó jogszabályokat, és nem intézkedtek, amikor az erőmű hűtővize miatt a Duna túlmelegedett.
Elvittük a paksi beruházás promókamionjához Ámon Adát, az Energiaklub elnökét a Szigeten. Érdekes, hogy a PR-célokat szolgáló fesztiváljárműben leállíttatták a forgatást. Attól még a beszélgetés tanulságos.
A Greenpeace és az Energiaklub Paks II. környezetvédelmi engedélyét támadta meg a szekszárdi bíróságon.
A kérelmet megalapozó adatok nem nyilvánosak és hozzáférhetőek, így a levont következtetések is vagy helyesek, vagy nem. Gyakorlatilag átláthatatlan az egész, az is, milyen kockázatokat hallgathatnak el a hatóságok - véli az Energiaklub.
Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II.-nél - áll az Energiaklub friss tanulmányában. A bizonyításhoz pedig, lám, onnan kaptak a szakmai civilek plusz kompetenciát, ahonnan nem is remélték: a rendszerirányító szaktekintélyétől.
A Bellona szerint az oroszok odahaza elsumákoltak egy két és fél hónapos leállást eredményező problémát az alig egy éve beindított, a Paks II. erőműbe szánt új reaktortípussal.
