Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A paksi erőmű hűtővíz csatornája meleg vizének csóvájában már két évtizede is kritikus volt a helyzet, a legújabb tervek még inkább víz alatti sivataggá változtatnák a Duna medrét. Szakmai szervezetek elemezték az Energiaügyi Minisztérium tervét, ami lehetővé tenné a folyó vizének határértéken felüli túlfűtését.
Beláthatatlan következményekkel járhat az Energiaügyi Minisztérium terve, hogy a miniszter döntése alapján a nyári hőségben gyakorlatilag felforralhassa a Duna vizét a Paksi Atomerőmű – figyelmeztet közös közleményében az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, akik szerint
a természeti környezetbe történő önkényes beavatkozást természeti-vízügyi-technológiai törvényszerűség nem indokolja, egyetlen oka az atomerőmű könnyebb működésének biztosítása a kritikus időszakokban.
A jogszabálytervezetet még július 27-én bocsátották szűk egy hetes határidővel társadalmi egyeztetésre. A jogszabály-módosítás által felvetett problémákról már annak bejelentése idején írtunk, a három szervezet most alaposan körbejárta a témát.
Úgy vélik, a lépés eleve “súlyosan sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben meghatározott, a minél szélesebb körű nyilvánosság alapelvét”. A most rendezni kívánt probléma szerintük évek óta ismert, és “nincs konkrét indoka annak, hogy a nyár közepén, ilyen rövid határidővel történjen jogszabály-módosítás”. Emlékeztettek arra, hogy az uniós Víz Keretirányelv értelmében is széles körű konzultációt kellene lefolytatni az érintettekkel.
Arra is figyelmeztetnek, mivel járhat a Duna túlfűtése: a természetes vizek hőmérsékletének jelentős és folyamatos megváltoztatása a teljes ökológiai rendszerre kihat egy adott folyószakaszon, és különösen a vízi gerinctelenek érzékenyek rá: a megváltozott vízhőmérséklet csökkenti a védekezőképességüket más stresszfaktorokkal szemben. Emellett súlyos közvetett hatása is van: “a melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, fokozottabb az algaképződés, ez pedig az egész tápláléklánc működését felborítja. A leromlott élőhelyen ezek után könnyedén megtelepszenek az inváziós fajok, kiszorítják a megmaradt őshonos fajokat.”
Arra is emlékeztetnek, hogy az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximum-hőmérsékleteinek átlaga közel 3 fokkal emelkedett. Az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának 2006-os környezeti hatástanulmánya szerint már 2002-ben sok elpusztult csigát és kagylót találtak a melegvízcsatorna hőcsóvájában, és az iszap is jellegzetesen büdös szagú volt.
A műtárgy vonalában pedig már most is szó szerint víz alatti sivatag van. A tervezett jogszabály-módosítás ezt fokozhatja, és a vízi ökoszisztéma teljes felborulásához, a biodiverzitás további csökkenéséhez vezethet.
Mindez Natura2000 területen.
Jelezték, hogy a Duna ökológiáját érintő minden beavatkozásnál fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy az milyen hatással van a terület természetvédelmi kezelésére, ez az ún. Natura 2000 hatásbecslés. Jelen esetben készült egy hatásvizsgálat, amivel kapcsolatban a szakértők kijelentették: “Szakmailag hiteltelennek tartjuk a tervezett jogszabály-módosítás Hatásvizsgálati Lapját, mely szerint a tervezett intézkedésnek nincs jelentősnek ítélt környezeti és természeti hatása.”
Emlékeztetnek, hogy “a hazai jogban az Alkotmánybíróság mondta ki számos alkalommal egyrészt az elővigyázatosság elvének fontosságát, másfelől annak összefüggését a környezet és természet védelmének elért szintjével, és a védelmi szint csökkentésének tilalmával”, és példákat is hoznak:
Ilyen körülmények között a tervezett jogszabály-módosítás alaptörvény-ellenes.
A szakértők kitérnek a paksi bővítés ügyére is – Paks II. fölösleges hőjét ugyanis szintén a Duna vizében nyeletnék el –, és jelezték, hogy már az 1965-2011 közötti időszak vízügyi adatait figyelembe vevő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során is felmerült, hogy a 2012-es év adatai alapján “a becsültnél nagyobb kockázatú az extrém alacsony vízállás és vízhozam, ami azóta trendszerűen romlott tovább, például 2018 augusztusában és 2022 augusztusában a 2012-eshez képest is közel 40 százalékkal volt alacsonyabb a vízhozam, miközben az extrém időjárási körülmények is gyakoribbá válnak.”
Jelen tervezet bizonyítja, hogy már a kormányzat is belátta, hogy egyetlen atomerőmű jogszabályoknak megfelelő működtetése sem biztosítható, két erőmű együttes működése esetén pedig rendszeres leszabályozásra lesz szükség. Ezzel megdőlt a mindig rendelkezésre álló energiaforrás mítosza, vagyis a valódi energiafüggetlenség helyett ezermilliárdos költséggel egy újabb időjárásfüggő erőművet akar építeni a kormány, ami súlyos ellátásbiztonsági kockázat.
– idézték Kéri Andrást, az Energiaklub igazgatóját, Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy “napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. Rendszerszemléletű, összefüggő megoldások kellenek, mely a társadalom jólléte mellett figyelembe veszik a természeti korlátokat is, és hosszú távú programok segítségével összhangba hozzák ezeket”.
A szervezetek szerint a fentiek értelmében Paks II környezetvédelmi engedélyét is vissza kell vonni, és úgy engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.