Schadl-Völner-ügy
Máig nem tudjuk pontosan, ki lehet "Tóni, Barbara és Ádám", de legalább azt már sejtjük, hova tűnt Schadl György kisrepülője és luxusautói. Számos kérdőjel maradt még az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében (amibe a végrehajtói kamara elnöke mellett Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott), ezeket igyekszünk tisztázni, tartsanak velük!
A kormánypárti képviselők ismét leszavazták, hogy parlamenti vizsgálóbizottság álljon fel a Völner–Schadl-ügy áttekintésére. A fideszes és KDNP-s politikusok az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén utasították el az ellenzéki kezdeményezést, így a határozati javaslat nem kerül az Országgyűlés elé – írja a Telex.
Az ellenzéki javaslat (pdf) értelmében a bizottság azt vizsgálta volna, hogy a kormány mennyiben érintett az ügyben, és van-e benne felelőssége Varga Judit igazságügyi miniszternek.
Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy
- kikre gondolt Völner Pál, a korrupcióval vádolt volt államtitkár, amikor az egyik lehallgatott beszélgetésben azt mondta, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke?
- ki az, akit Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke „gazdámként” említett?
- ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikről többször is szó esik a nyomozati anyagban?
- hogyan tudott Schadl több mint 880 millió forintot beszedni az álláshoz segített végrehajtóktól?
- az elmúlt négy-öt évben milyen döntésekkel segítette az Országgyűlés jogszabályalkotóként a kilakoltatással kapcsolatos döntéseit?
- azért indultak-e újra a kilakoltatások az elmúlt fél évben, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le?
A benyújtók azt írták, nem a büntetőjogi felelősség megállapítása a céljuk – hiszen az ügyben már megtörtént a vádemelés –, hanem hogy még szélesebb perspektívából lehessen rálátni a „cinikusan nemzeti együttműködésnek nevezett rezsim működésére”. A politikai felelősség megállapítása mellett azt is felderítették volna, hogyan lehet „világos szabályok alapján működő, átlátható és tisztességes végrehajtási szervezetrendszert” létrehozni, amely szerintük elemi fontosságú a jogállami működéshez.
A Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum politikusai már tavaly februárban is megpróbálkoztak vizsgálóbizottság felállításával, de a kormánypártiak akkor is leszavazták a kezdeményezésüket.
A Völner–Schadl-ügyről az összes cikkünket megtalálja itt:
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
