Találkozón vitatja majd meg a NATO-csatlakozást a finn és a török külügyminiszter
Törökország „nemzetbiztonsági kérdésként” tekint az északi államok felvételi kérelmére.
Törökország „nemzetbiztonsági kérdésként” tekint az északi államok felvételi kérelmére.
Magabiztosak vagyunk, bízunk saját képességeinkben, és akár a NATO nélkül is olyan erővel rendelkezünk, amely elriasztja a támadó szándékkal érkezőket - mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Jari Vilén, aki Finnország budapesti nagykövete volt 2007-2012 között. A diplomata szerint hazája a NATO-hoz való csatlakozás révén nem segítséget remél az észak-atlanti szövetségtől, hanem jelentős mértékben hozzá kíván járulni Európa biztonságosabbá tételéhez.
A török elnök szerint ugyanolyan hiba lenne felvenni a közösségbe a két skandináv államot, mint 1952-ben Görögországot.
A finn államfő szerint Putyin magának köszönheti Helsinki lépését.
Az ország kétszáz éve őrzi semlegességét és a kormányzó szociáldemokraták számára az el nem köteleződés doktrínája szinte már vallási kérdésnek számít.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője és az orosz külügyminisztérium is arányos válaszlépésekről beszélt.
A volt orosz állam- és kormányfő azt üzente a Nyugatnak: „ne fulladjon meg a saját nyálától a ruszofób rohamai közben”.
A finn államfő és a miniszterelnök közös nyilatkozatban jelentették be a döntést. Korábban erre az esetre Moszkva "komoly következményekkel" fenyegetett.
A Finnországban felhasznált gáz mintegy 60-70 százaléka Oroszországból származik.
Az ország utoljára Napóleon idején csatlakozott katonai tömbhöz és azóta is őrzi semlegességét.
A légtérsértést a védelmi minisztérium jelentette be, vizsgálják az esetet.
Hamarosan benyújthatja csatlakozási kérelmét a NATO-nak Finnország és Svédország, amelyek vezetői ezt az orosz agresszióval indokolták. A német kancellár támogatja, a horvát elnök a boszniai horvátok miatt viszont vétózná az új tagok felvételét.
Már nem csak Ukrajna ellen hergelnek Oroszországban.
A finn Fennovoima cég hétfőn felmondta a Hanhikivi-1 atomerőmű megépítéséről szóló megállapodást az orosz Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel. A finnek a tervezés és az engedélyeztetési folyamat késésére és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva hozták meg döntésüket. A Hanhikivi erőmű volt a paksi bővítés mintaprojektje.
Május közepén jelentkezhet a szövetségbe a két skandináv állam.
Az ukrajnai háború többséget teremtett a NATO-tagság támogatására a semleges Finnországban és Svédországban, amelyek csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez Moszkva hátrányára rajzolhatja át Európa biztonságpolitikai térképét.
Néhány héten belül megszülethet a döntés a csatlakozási kérelem benyújtásáról.
Finnország akár pár héten belül, Svédország pedig valamivel később adhatja be a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A Kreml már fenyegetőzik, azonban kizárt, hogy Ukrajnához hasonlóan megtámadja Finnországot. A csatlakozásnak szimbolikus jelentősége van, Putyin pedig újabb lehetőséget kap arra, hogy az ukrán háború jogosságát hangoztassa, még úgy is, hogy a támadással sikerült egy oroszellenes ukrán nemzetet létrehoznia. A szankciók egyelőre nem állítják meg Putyint, de van, amivel őt is meg lehetne fogni.
A svéd miniszterelnök kevésbé tűnt határozottnak.
Nyáron csatlakozhat a két ország a NATO-hoz. A Kreml szerint a bővítés nem biztosítaná a békét Európának.