Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
A Föld már hosszú ideje az emberiség otthona, a talaj mélyén zajló folyamatokról azonban még nem tudunk mindent. Ezért is kezdett vizsgálatokba kutatók egy csoportja, a munka pedig nem volt hiábavaló: úgy tartják, hogy a bolygónk mélyebb részein úgy jönnek létre a gyémántok, mintha csak kötelező lenne.
Az elmélet alapját egy érdekes laboratóriumi kísérlet adja: e szerint a vas, a szén és a víz kombinációja gyémántot eredményezhet – feltéve, ha az anyagokat extrém hőmérséklet és nyomás éri. Ezek viszont mind olyan jellemzők, amik a Föld magja és a köpenye közötti határon is megtalálhatók – az említett anyagokkal együtt.
A földrengésekkel kapcsolatos korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a kéregből származó anyagok behatolhatnak az úgynevezett mag-köpeny határig, ami körülbelül 3000 kilométerrel a felszín alatt található – írta erről a Space.com. A portál szerint a folyamat igazi érdekessége az anyagok által kiváltott kémiai reakció, ami végeredményben a gyémánt létrejöttéhez is vezethet.
A kutatók, hogy teszteljék az elméletet, a mag-köpeny határhoz hasonló körülményeket szimuláltak. A mintákat ezután összenyomták, majd közel 4 ezer Celsius-fokra hevítették. A kísérlet végén gyémántdarabkákat mutattak ki. Szerintük, ha mindez a Föld mélyén is hasonlóképp zajlik, akkor ott is gyémántoknak kell keletkezniük.
Ezek az ásványok viszont nem hasonlítanak az ékszekrekben is megtalálhatókra, mivel a legtöbb gyémánt néhány száz kilométer mélyen alakul ki, nem pedig néhány ezer kilométer mélyen.
A kutatók szerint lehetséges, hogy a fent vázolt folyamatok már évmilliárdok óta zajlanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
