Magyarországon több milliós megtakarításra vágynak az emberek nyugdíjas korukra, mégis kevesen terveznek előre. Számukra marad a félelem a kiszolgáltatottságtól, az anyagi bizonytalanságtól. Mi most olyan friss nyugdíjasokkal beszélgettünk, akik még jócskán aktív munkavállalóként elkezdtek félretenni a nyugdíjas éveikre.
Alig több mint egy évtized alatt gyökeresen megváltoztatták életmódunkat az okostelefonok, amelyek megjelenése nem várt kockázatokkal is járt. Az ujjakban csontbetegséget, a nyakban izomfájdalmakat, a szemekben súlyos sejtromlást eredményezhet a túlzott okostelefon-használat, de a közlekedési balesetekben és a kiberbűnözésben is egyre nagyobb szerepet játszanak kedvenc készülékeink.
A digitális fényképezőgépek és a webkamerák kora lejárt, már mindent az okostelefonok apparátusával intézünk. De a fotók és videók már nemcsak nézegetésre valók, hanem az egészségünk monitorozására, az autó- vagy lakáskárok gyors bejelentésére, a tudatos táplálkozásra való nevelésre, illetve az otthonunk felügyeletére is használhatók.
Több millió forint múlhat azon, ha valakinek van biztosítása, vagy ha nincs, amikor egy, a szokottnál is nagyobb vihar jelentős károkat okoz az otthonukban. Hiába a legprecízebb kivitelezés, mindig akadhat olyan rész, amely képtelen ellenállni a természeti katasztrófáknak, nem érdemes tehát spórolni a havonta alig pár ezer forintba kerülő óvintézkedéssel.
Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. Ha pedig megnézzük az Európai Unió vagy az USA baleseti statisztikáit, kijelenthetjük: mindez bőven igaz. A modern társadalomban élők sok esetben rosszul mérik fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Holott valójában otthonunkban sem vagyunk teljesen biztonságban. Sőt, néhány esetben ott a legkevésbé. De mit tehetünk testi épségünkért? A megoldás: konstruktív paranoia.
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
A nyugat-európai gazdasági fejlődés hatására a magyar bérek is folyamatosan növekednek. Éppen ezért ennek a tényezőnek már nincs akkora megtartó ereje, így a munkavállalók olyan, korábban másodlagosnak számító szempontok alapján válogatnak az állások között, ami megbecsülést és extra biztonságot nyújt számukra és családjuk számára – derül ki a kutatásokból.
Sokan nem szeretik a kötöttségeket, a „blokkoló órát”, hogy nem dönthetik el szabadon, teendőiket mikor, milyen sorrendben végezzék el, a fizetésért pedig kénytelenek kompromisszumokat kötni. De képzeljük el azt, hogy már a ’30-as éveinkre függetlenné válhatunk anyagilag, sőt, a békés nyugdíjas évekért sem kell 40 évet dolgoznunk. Összegyűjtöttünk néhány történetet olyan emberekről, akik mindezt megvalósították.
A magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártyaadatai védelme érdekében, a felhasználók közel kétharmada pedig készít biztonsági mentést digitalizált adatairól – derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából. A falvakban élő középkorú nők a legkevésbé elővigyázatosak a kártyacsalásokkal szemben.
Internet által behálózott világunkban a legfőbb biztonsági kockázatot egyértelműen a kibertámadások jelentik. Kevesen tudják, de a rosszindulatú támadásokat ezerszám blokkolják az internetszolgáltatók, ezért lehetséges, hogy jobbára zavartalanul használjuk a világhálót. Ám szinte minden hónapra jut olyan, akár több tíz millió ember adatait érintő eset, amelyet nem sikerül kivédeni.
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Az okostelefonok, tabletek megjelenésével nemcsak az infokommunikáció, hanem a legkülönbözőbb szolgáltatások is óriási fejlődésen mentek keresztül: ma már teljesen természetes, hogy készülékünk üveglapján néhány pöccintéssel fizetjük számláinkat, foglalunk szállást, repülőjegyet, bonyolítunk banki tranzakciókat, vagy intézzük egyéb hivatalos ügyeinket.
Hajlunk arra, hogy lebecsüljük a körülöttünk lévő veszélyeket és arra is, hogy túlbecsüljük a tapasztalataink jelentőségét. De jól megválasztott életstratégiákkal számtalan bajt megelőzhetünk, és tudatosabb, félelemmentesebb életet élhetünk.
Javuló tendenciát mutatnak a Pénzügyi Békéltető Testület statisztikái: a korábbi években az eljárások 35 százalékában sikerült egyezségre jutniuk a feleknek, ez az arány tavaly már több mint 50 százalék volt. Érdemes tehát egyezkedni a bankokkal és az autóhitelesek is reménykedhetnek, szakértők szerint a szerződések jelentős részénél élhetnek panasszal az ügyfelek. A biztosítók kevésbé hajlandóak az megállapodásra, ilyen jellegű eljárások 35 százaléka zárult egyezséggel.
Generali Biztosító Zrt. néven működik tovább a Generali-Providencia biztosító társaság, egyúttal megújul a cégcsoport arculata és logója is – közölte a cég szerdán.
Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Magyarországon az aktív felnőttek majdnem fele szerint nem tudnak majd megélni nyugdíjas éveikben.
