Generali
Generali

Alig több mint egy évtized alatt gyökeresen megváltoztatták életmódunkat az okostelefonok, amelyek megjelenése nem várt kockázatokkal is járt. Az ujjakban csontbetegséget, a nyakban izomfájdalmakat, a szemekben súlyos sejtromlást eredményezhet a túlzott okostelefon-használat, de a közlekedési balesetekben és a kiberbűnözésben is egyre nagyobb szerepet játszanak kedvenc készülékeink.

Mióta teljesen átvették az irányítást mindennapjaink felett az okostelefonok, a legtöbben valószínűleg már átestek azon a bizonyos beszélgetésen, családi körben vagy a barátokkal: Nem lógsz te túl sokat a telefonodon? Nem lesz baj abból, hogy órákig a képernyőt bámulom? A személyes adataimmal úgysem tudnak semmit kezdeni, ugye?

Bár a valós telefonhasználatot nehéz mérni, az önbevalláson alapuló felmérések és a fókuszcsoportos kutatások összesítése szerint a 18 és 33 év közötti korosztály tagjai átlagosan 4-5 órát töltenek az okostelefonjukon, legyen szó beszélgetésről, csetelésről, a közösségi appok pörgetéséről, vagy csak a már rutinná vált, állandó ránézegetésről: előkapjuk a zsebből, és már el is ment pár perc a semmittevéssel.

Alig több mint egy évtized alatt tehát óriási változáson ment keresztül a társadalom, hiszen ébren töltött óráink negyedét, de fiatalabb generációk esetében akár több mint harmadát a telefonunk nézegetésével töltjük, és ez számos olyan veszélyt is magában rejt, amivel korábban nem kellett számolnunk.

1.Nyak- és hátfájás

Ahogy a számítógépek esetében, úgy az okostelefonok használata közben is kiemelt fontossággal bír a megfelelő testtartás. A székben való görnyedés helyett azonban már álló helyzetben is nagy nyomást helyezünk a gerincünkre és a hátunkra: üzenetírás közben átlagosan 45 fokkal hajtjuk előre a fejünket, ami körülbelül 22 kilogramm plusz súlyt (a normális állapot ötszörösét) helyez a gerincre, a nyaki izmokra és szalagokra.

Persze ez is emberfüggő, van, aki 60 fokkal dönti előre a fejét, ami már 27 kilóval növeli a gerincre háruló súlyt, vagyis egy egyszerű telefonozás olyan teherré válik, mintha egy nyolcéves gyereket hordozna a kezeiben. Az orvosok az elmúlt években egyre több olyan esetet jegyeznek fel fiataloknál, amik a nem megfelelő fejtartásból erednek: a nyaki idegek és porckorongok sérülése mellett krónikus izomgörcsök is jelentkezhetnek.

2.A roncsoló kék fény

Szintén a számítógépek korszakából ismerős tünet a túlzott használatból eredő látásromlás, de úgy tűnik, ez a probléma is felerősödött az okostelefonok megjelenésével. Az elmúlt években több kutatás is megerősítette, hogy az okostelefonok kijelzőinek kék fényétől gyorsabban pusztulnak a fényérzékeny sejtek a szemekben, és ez a folyamat akár már 50 éves kor felett komoly látásromlást, úgynevezett makuladegenerációt okozhat.

Bár kis mennyiségben a rövid hullámhosszú kék fény az alvászavarok enyhítésére is szolgálhat, nagyobb adagban éppen az alvás minőségének romlásához vezet, az alvási ciklust irányító melatonin hormon termelődését gátolva – már csak ezért sem tanácsos hosszú percekig a telefon képernyőjét bámulni elalvás előtt.

3.Túlhasznált hüvelykujjak

Ha a nyomógombos mobiltelefonok nem erőltették volna meg eléggé az ember hüvelykujjait, az érintőképernyők még egyet dobtak a problémán: a közösségi oldalak végtelen görgetése vagy a társkereső appok jobbra-balra suhintása miatt még nagyobb nyomás helyeződik az eszközhasználatért felelős ujjakra. A telefonra állt hüvelykujjakban az inak gyulladása merevséggel és zsibbadással járhat, de komolyabb esetben ízületi gyulladásból fakadó csontbetegséget is okozhat.

4.Baktériumok a telefonon

Ha tippelni kéne, hogy mi hordoz több kórokozót, egy okostelefon vagy egy vécéülőke, a legtöbben habozás nélkül rávágnák, hogy az utóbbi. Pedig az Arizonai Egyetem kutatása kimutatta, hogy míg a baktériumokkal azonosított mosdókat gyakran és rendszeresen takarítják, addig az olyan mindennapos használati tárgyak, mint a telefonok vagy a távirányítók kiesnek az általános takarítási rutinból – egy okostelefon így akár tízszer olyan fertőzött is lehet, mint egy vécéülőke.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a szinte minden helyszínen, még a vécén is használt telefont a fülekhez és a szájhoz közel emeljük, ráadásul egy készüléket többen is használhatnak, így a vírusok, baktériumok (például a leggyakrabban előforduló E. coli, vagyis kólibaktérium) is könnyebben fertőzhetnek.

5.Kiberbűnözők a láthatáron

A fizikai kockázatok mellett természetesen digitálisan óriási veszélynek vannak kitéve az okostelefon-használók. Mivel folyamatos, apró változtatásokon keresztül váltak a telefonok egyszerű hívásra, SMS-ezésre és játékra szolgáló készülékekből gyakorlatilag zsebszámítógépekké, sokan bele sem gondolnak, mennyire kiszolgáltatottá teheti őket egy esetleges hackertámadás. Míg a számítógépeknél magától értetődő a vírusirtó szoftverek használata, addig az okostelefonokat gyakran semmilyen extra védelemmel nem látjuk el.

Pedig szinte az egész életünk benne van ebben az apró készülékben, a legfontosabb jelszavainktól kezdve a pénzügyi adatainkon és a privát fotóinkon keresztül az olyan információkig, mint hogy mikor merre jártunk, kivel beszélgettünk. Kutatások szerint a számítógépeknek több mint 20 évébe telt, míg elérték a 2 millió malware-t, vagyis rosszindulatú alkalmazás példányszámát – ugyanehhez a mobiltelefonoknak alig 10 évre volt szükségük. Ráadásul sok esetben a felhasználónak esélye sincs a védelemre, mivel nem a készülékeket, hanem az egyes appokat támadják a kiberbűnözők, így minden olyan felhasználó adataival visszaélhetnek, akik azt telepítették.

A kiberbűnözők számtalan módon visszaélhetnek a megszerzett adatokkal. A Facebook 2018-ban óriási botrányt kavart azzal, hogy kiderült, 87 millió felhasználó adataival látta el a Cambridge Analytica nevű adatelemző és politikai tanácsadó céget, amely választási kampányok alatt, célzott hirdetésekre használta fel azokat. Idén júliusban a Capital One nevű amerikai bank esete okozott még nagyobb felháborodást, amikor több mint 100 millió ügyfél pénzügyi adataihoz jutott hozzá egy hacker.

6.Közlekedni csak óvatosan

Mivel a folyamatos kapcsolattartás lehetőségének megjelenésével elszakíthatatlanná vált az ember a telefonjától, már közlekedés közben is nehéz megállni, hogy ne nyúljon a készülékéért, amikor csak lehet. Az okostelefon autóvezetés közbeni nyomogatásának veszélyeit talán nem kell ecsetelni, ezt sok helyen már törvény is tiltja, de a kihangosított beszélgetések olyan kognitív figyelemzavart eredményezhetnek, amely következtében hiába gondolja a sofőr, hogy a szemeit az úton tartja, az agy valójában nem tudja hatékonyan megosztani a figyelmet a beszélgetés és a környezet között.

Egy kutatás szerint a volán mögött is telefonozó sofőröknek kétszer nagyobb az esélyük egy balesetre, és ennek veszélyeit az adatok is alátámasztják: az Egyesült Államokban például 37 133-an haltak meg az utakon 2017-ben, és ebből majdnem 3200-an azért, mert valami elterelte a figyelmüket. Jelenleg ennek a számnak a 14 százalékában volt felelős a telefonhasználat, de a tendencia emelkedhet, hiszen ezen belül is a legnagyobb arányban a 15 és 19 évesek voltak érintettek. Természetesen nem mindig a sofőr a hibás, van, hogy a telefonját bámuló gyalogos lép ki az úttestre – az ember periférikus látása 60 fokról akár 1 és 10 fok közé is eshet, amikor például csetelés közben a telefon képernyőjére koncentrál.

 

A #modernbalesetek megelőzése érdekében indított kármegelőzési kampányt a Generali, mely segít beazonosítani az emberek számára az ingerküszöbük alatt maradó veszélyhelyzeteket. Ha tudatosítjuk magunkban ezeket az újfajta veszélyforrásokat, később már olyan ösztönösen tudunk védekezni velük szemben, mint ahogy körülnézünk, mielőtt a forgalmas úttestre lépnénk.

A Generali Előrelátó Show-jának két házigazdája Vályi István műsorvezető (TotalCar, Brutális fizika) és az „új Öveges professzor”, Härtlein Károly fizikatanár (Brutális fizika), akik részletesen bemutatnak és kielemeznek egy-egy a közlekedéssel, a mobilhasználattal, az online térrel vagy épp az otthonunkkal összefüggő modern balesetet, illetve tanácsot adnak a veszélyes szituációk megelőzésére.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Generali BrandChannel

5 dolog, amit a telefonja kamerájával is elintézhet

A digitális fényképezőgépek és a webkamerák kora lejárt, már mindent az okostelefonok apparátusával intézünk. De a fotók és videók már nemcsak nézegetésre valók, hanem az egészségünk monitorozására, az autó- vagy lakáskárok gyors bejelentésére, a tudatos táplálkozásra való nevelésre, illetve az otthonunk felügyeletére is használhatók.

Generali BrandChannel

A hosszú élet titka a paranoia? Talán!

Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. Ha pedig megnézzük az Európai Unió vagy az USA baleseti statisztikáit, kijelenthetjük: mindez bőven igaz. A modern társadalomban élők sok esetben rosszul mérik fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Holott valójában otthonunkban sem vagyunk teljesen biztonságban. Sőt, néhány esetben ott a legkevésbé. De mit tehetünk testi épségünkért? A megoldás: konstruktív paranoia.