A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta “értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Niall Ferguson és Yoav Gallant egyetért azokkal, akik szerint csakis az amerikai légierő tudja kifüstölni az utolsó iráni urándúsítókat. A Times-ban megjelentetett közös kommentárban a Stanford Egyetem professzora és az izraeli diplomácia korábbi főnöke rámutat: érthető, hogy Trump a legnagyobb gondossággal készíti elő döntését.
A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában, ugyanakkor azt is szorgalmazták az európai politikusok, hogy Irán üljön le az Egyesült Államokkal is egyeztetni.
Alekszej Likacsev azt követően szólalt meg, hogy Izrael bejelentette, csapást mértek a létesítményre.
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az Arakot úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges plutónium előállítására.
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
A sajtótitkár szerint az elnök a diplomáciai megoldásban érdekelt, de erőt sem fél alkalmazni.
Marija Zaharova szerint nem ígér semmi jót Oroszország számára, ha káoszba süllyed Irán.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.
Benjamin Netanjahu szerint Teherán meg fog fizetni a legújabb csapásért, ami Izraelt érte.
Bakuban várják, hogy visszatérhessenek Magyarországra.
Az amerikai elnök egyelőre nem hozott végleges döntést országa szerepvállalásáról az izraeli-iráni konfliktusban.
A török elnök Benjamin Netanjahut tartja a régió biztonságát fenyegető legnagyobb veszélynek.
A brit lap szerkesztőségi vezércikke szerint az Irán elleni hadművelet súlyos viszályba fordulhat át, tesz a jogi normákra, és lehet, hogy végleg meghiúsítja a diplomáciai erőfeszítéseket a teheráni atomprogram ügyében.
Az izraeli kibertámadások hatékonyságának csökkentése érdekében akár 80 százalékkal is lassíthatják az internetet Iránban. Az iráni kormány a WhatsAppról azt állítja, Izraelnek ad át érzékeny információkat.
Irán stratégiai gyengeségét tartja az izraeli támadás fő mozgatórugójának Robert Chatterjee Közel-Kelet-szakértő, az arab és a muszlim térséggel foglalkozó, Berlinben megjelenő Zenith negyedéves szakfolyóirat főszerkesztő-helyettese.
Katonai diadal kapujában áll Izrael, ám az Irán ellen indított támadása csak akkor lehet tartós siker, ha a teheráni teokratikus rezsim összeomlik, vagy sikerül megsemmisíteni a perzsa állam atomkapacitását. Utóbbi csak Amerika hadba lépésével lehetséges, annak következményei azonban beláthatatlanok.
Trump a G7-csúcsról hazatérve arról beszélt, hogy célja nem az átmeneti tűzszünet, hanem „egy végleges, valódi befejezés”.
