Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot az Irán elleni amerikai támadás miatt
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Hétfőre tervezik a találkozót, a téma az Irán elleni amerikai légicsapás következményeinek vizsgálata.
Az Egyesült Államok vasárnapi légicsapása három iráni nukleáris létesítmény ellen éles reakciókat váltott ki világszerte. Izrael történelmi jelentőségűnek tartja a lépést, míg több nemzetközi szereplő a konfliktus súlyosbodásától tart, és a diplomáciai folyamatok sürgős visszaállítását sürgeti.
Egyelőre nem világos, hogy a bombázások következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag.
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta “értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Niall Ferguson és Yoav Gallant egyetért azokkal, akik szerint csakis az amerikai légierő tudja kifüstölni az utolsó iráni urándúsítókat. A Times-ban megjelentetett közös kommentárban a Stanford Egyetem professzora és az izraeli diplomácia korábbi főnöke rámutat: érthető, hogy Trump a legnagyobb gondossággal készíti elő döntését.
A felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában, ugyanakkor azt is szorgalmazták az európai politikusok, hogy Irán üljön le az Egyesült Államokkal is egyeztetni.
Alekszej Likacsev azt követően szólalt meg, hogy Izrael bejelentette, csapást mértek a létesítményre.
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az Arakot úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges plutónium előállítására.
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
A sajtótitkár szerint az elnök a diplomáciai megoldásban érdekelt, de erőt sem fél alkalmazni.
Marija Zaharova szerint nem ígér semmi jót Oroszország számára, ha káoszba süllyed Irán.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.