Marija Zaharova szerint nem ígér semmi jót Oroszország számára, ha káoszba süllyed Irán.
Oroszország még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik, mert ez további jelentős eszkalációt jelentene a régió egésze számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön Szentpéterváron.
„Különösen szeretnénk óva inteni Washingtont a helyzetbe való katonai beavatkozástól, ami rendkívül veszélyes lépés lenne, valóban kiszámíthatatlan negatív következményekkel” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón.
Peszkov az orosz aggályokat azzal indokolta, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.
„Igen, partneri kapcsolatokat és stratégiai partnerséget ápolunk Iránnal, és nagyon bizalmi kapcsolataink vannak Izraellel. A régió infrastrukturális szempontból fontos számunkra, (…) ezért amikor a régió ilyen turbulens káoszba, háborús felfordulásba süllyed, az természetesen semmi jót nem ígér számunkra. Emellett egy ilyen instabilitási gócpont a határaink közelében szintén nagyon veszélyes. Ezért mindennek rendkívül negatív következményei vannak” – mondta.
Zaharova nyílt cinizmusnak nevezte azt, hogy az Irán elleni támadásokat a teheráni vezetés nukleáris programjával kapcsolatos állítólagos aggodalmakkal próbálják igazolni.
Peszkov szerint Donald Trump amerikai elnök nem tudja elfogadni vagy elutasítani Oroszország közvetítői szerepvállalását az Izrael és Irán közötti konfliktusban, mert erről csak az érintett országok dönthetnek. Azt a szóvivő megerősítette, hogy Teherán nem fordult Moszkvához katonai segítségért a konfliktus során.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek a közel-keleti konfliktus kapcsán azt mondta, hogy ha csapást mérnek a busehri atomerőműben működő első energiablokkra, az hasonló lesz a csernobili katasztrófához.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint?
