Netanjahu ünnepel, a világ nagy része viszont aggódik az Irán elleni légicsapások maitt
Az Egyesült Államok vasárnapi légicsapása három iráni nukleáris létesítmény ellen éles reakciókat váltott ki világszerte. Izrael történelmi jelentőségűnek tartja a lépést, míg több nemzetközi szereplő a konfliktus súlyosbodásától tart, és a diplomácia sürgős visszaállítását sürgeti.
HVG
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu videóüzenetben üdvözölte az amerikai elnök döntését: „Trump elnök bátran cselekedett, hogy megakadályozza a világ legveszélyesebb rezsimjét abban, hogy a világ legveszélyesebb fegyveréhez jusson hozzá” – írja a Reuters.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi az ENSZ Alapokmányának és a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó egyezménynek a megsértéséről beszélt. Kijelentette: Irán minden lehetőséget fenntart magának önvédelem céljából, a légicsapásnak pedig „súlyos és tartós következményei lesznek”. Irán vasárnap reggel kiterjedt rakétatámadást intézett Izrael ellen, a csapásokban 15 ember megsérült.
António Guterres ENSZ-főtitkár „mély aggodalmát” fejezte ki az amerikai támadás miatt, és figyelmeztetett: „A térség a káosz szélére sodródott. Nincs katonai megoldás – csak a diplomácia jelenthet kiutat”. Szerinte a lépés veszélyes eszkaláció egy amúgy is instabil térségben, és közvetlen fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, mert egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a konfliktus gyorsan kicsúszik az ellenőrzés alól, ami katasztrofális következményekkel járna. Felszólított az ENSZ tagállamait, hogy tartsák be a szervezet alapokmányát és a nemzetközi jog szabályait. „Egyetlen járható út van: a diplomácia. Egyetlen remény van: a béke” – fogalmazott a főtitkár.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a szervezet Biztonsági Tanácsának ülésén 2025. június 20-án New Yorkban
ANGELA WEISS / AFP
Keir Starmer brit miniszterelnök elismerte, hogy Irán nukleáris programja globális fenyegetést jelent, és nem szabad hagyni, hogy az országnak atomfegyvere lehessen. Ugyanakkor a válság diplomáciai rendezését szorgalmazta, és a térség stabilitását tartja elsőrendűnek.
A japán és az új-zélandi kormány gyors deeszkalációt sürgetett. Ausztrália szerint Irán atom- és rakétaprogramja veszélyes, de egyetértettek abban, hogy a feszültség csökkentése és a párbeszéd kulcsfontosságú.
Az erősen Amerika-ellenes Venezuela és Kuba határozottan elítélték az amerikai katonai beavatkozást. Caracas szerint a támadás izraeli kérésre történt, míg Havanna „veszélyes eszkalációnak” és az ENSZ-szabályok megsértésének minősítette a lépést.
Mexikó külügyminisztériuma közleményében hangsúlyozta: a diplomáciai párbeszéd fenntartására kell törekedni, és az ország pacifista szellemisége miatt az ellenségeskedések beszüntetésére szólították fel az érintett országokat.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
