Két tápegységet is fejlesztett a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnikai Kutatócsoportja ahhoz a plazmafizikai műszeregyütteshez, amelynek első repülőpéldányának integrálása augusztus elején kezdődött a Berni Egyetemen.
Az amerikai űrügynökség (NASA) Galilo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe – ezt most derítették ki az adatokat elemző szakemberek a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézetben (MPS).
Három távcsövet összehangolva új megfigyeléseket végeztek kutatók a Jupiteren. Az eredmény csak még különlegesebbé teszi a tomboló viharairól ismert gázóriást.
A Jupiteréhez hasonló felhőöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén. A felfedezés technikája is érdekes: a tudósok sok fényévnyi távolságból is meg tudják mondani, hogy útja során miken haladt át a fény.
A Kepler-88 nevű rendszerben már azonosítottak két planétát, most pedig egy harmadikra is rátaláltak. A tömege háromszor nagyobb a Jupiterénél.
A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
Négy olyan projektet is kiválasztott a NASA, melyek során már ismert bolygókat és holdjaikat vizsgálnák a kutatók, de más szempontból és kérdések miatt.
A NASA kutatói ezzel először tudták igazolni korábbi sejtésüket. Több bizonyíték is arra utal, hogy több kilométernyi vastag jégpáncélja alatt folyékony vízóceán húzódik, mely valószínűleg kétszer akkora, mint a Földé.
"Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl a NASA Spitzer űrtávcsöve segítségével. A régió mintha ajtót nyitna az üstökösök számára a Naprendszer belseje felé.
A Juno űrszonda olyan képet készített a Jupiterről, amin az óriásbolygó egy különleges pillanatban látható, mintha egy fekete lyuk nőtt volna rajta. A jelenségnek az Ió holdhoz van köze.
Az amerikai Juno-űrszonda adatai alapján elképzelhető, hogy egy kataklizma vezetett a ma ismert Jupiter kialakulásához.
Ethan Chappel a Perseidák meteorrajt akarta megfigyelni, amikor a kamerája rögzített egy különleges eseményt.
A jelek szerint az Ió nevű hold vulkanikus tevékenységében több a logika, mint eddig gondolták.
Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.
A Jupiter viharosan kavargó felhőiről készített felvételeket a NASA Juno nevű űrszondája. A végeredményként kiadott kép négy fotóból áll össze.
A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben.
Egy zsebtávcsővel még a holdakat is meg lehet figyelni.
Idővel változik a Jupiter belső mágneses mezeje. Először figyeltek meg a Földön kívül ilyen jelenséget az amerikai űrügynökség, a NASA közlése szerint.
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.
