Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az elmúlt hónapokban egy érdekes jelenségre lehettek figyelmesek azok, akik kíváncsian fürkészik az éjszakai égboltot: a Jupiter és a Szaturnusz szép lassan egyre közelebb kerültek egymáshoz. Ez a fajta "násztánc" az elkövetkezendő napokban is folytatódik, egészen december 21-éig, amikor is a közeledés a csúcsára ér.
A Jupiter és Szaturnusz együttállása idején természetesen nem arról van szó, hogy a két bolygó fizikailag kerül közel egymáshoz: a Nap körüli pályájuk hasonló szakaszán tartózkodnak majd épp, így a Földről nézve úgy tűnik, az égitestek egymás mellé kerülnek. Valójában nagyjából 643 millió kilométerre lesznek egymástól. A Jupiter 12, a Szaturnusz 29 földi év alatt kerüli meg a Napot. |
A NASA számításai szerint a két égitest között a Földről nézve csupán egy centiméter lesz majd a különbség. Mindez nem nevezhető épp hétköznapi jelenségnek: bár hasonló együttállásra a csillagászok szerint 20 évente kerül sor, a mostani még ezekhez képest különleges lesz. A Svábhegyi Csillagvizsgálót vezető Kiss Áron Keve írja, hogy a két bolygó, ami jelenleg bő 1 fokra látszik egymástól az égen, december 21-én mindössze 6 ívpercre közelíti meg egymást.
A következőre már nem kell majd ilyen sok évszázadot várni: várhatóan 2080-ban következik majd be, ami azt is jelenti: a most élő felnőttek többsége valószínűleg már nem fogja ezt újra látni.
Hasonló közelsére 1623-ban is sor került, ám akkor a két bolygó 13 fokos szöget zárt be a Nappal, így szinte lehetetlen volt észlelni őket.
NASA/JPL-Caltech
NASA/JPL-Caltech
A Magyar Csillagászati Egyesület havi Égi kalendáriumában az olvasható, hogy december 21-én 20 óra előtt, és december 22-én hajnali 5 óra után is látható lesz még a két bolygó távcsővel és szabad szemmel egyaránt – feltéve, hogy nem lesz felhős az égbolt. Vagyis még a kijárási tilalom kezdete előtt, és a letelte után is megnézhetjük a jelenséget.
A csillagászati dokumentum említi, hogy a keresztény szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy "csillag" adta hírül, amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. "Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a betlehemi csillag. A lehetséges magyarázatok között felmerülhetett üstökös, szupernóva, illetve több bolygóegyüttállás is. Amennyiben üstökös lett volna a különleges égi jelenség, vélhetően a távol-keleti országokban észlelő csillagászok is feljegyezték volna – ilyen feljegyzés azonban nem ismert." Minden más ismeretet is figyelembe véve a Magyar Csillagászati Egyesült szerzője szerint a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros együttállása áll a betlehemi csillagként emlegetett bibliai jelenség mögött.
A csillagászokat idéző The New York Times az ókori mitológiáig is elvezeti az olvasót. Renu Malhotra, az Arizonai Egyetem bolygótudományokkal foglalkozó szakértője a lapban emlékeztet: az ilyesmi együttállásokat az ókorban rossz előjelnek tartották, mondván, a bolygók által megjelenített istenek szövetkeznek, hogy csapást mérjenek az emberekre.
Kevéssé tudományos, még csak nem is tudománytörténeti jelenség, hogy manapság a legtöbben alighanem abban reménykednek: a most következő együttállás talán csak "elkésett", a csapást pedig már idén letudtuk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
