Ez a hat kártevő veszélyezteti a leginkább a terméseket
A klímaváltozás miatt az élelmiszerellátást nem csak a változó éghajlat, de kártevő rovarok is fenyegetik.
#Klímaválság és fenntartható fejlődés
Először mondta ki bíróság, hogy a légszennyezés felelős egy kislány haláláért
Évek óta tartó perben született precedens értékű döntés: az angol bíróság állapította meg először a világon, hogy a határértéket meghaladó légszennyezés felelős egy 9 éves kislány haláláért.
Elszomorító alpesi gleccsermérleg: 150 év alatt -60 százalék
Hatvan százalékkal zsugorodtak Olaszország alpesi gleccserei 150 év alatt – közölte a Legambiente olasz környeztvédelmi szervezet.
Telelési időszakban kotorják az iszapot Tokajban, sok állat pusztult el
Tömegével pusztulnak el a ritka, védett állatok a tokaji Ively-ér kotrásánál. Ilyenkor télen rengeteg állat vészeli át az iszapban a hideg időjárást. Már ha ki nem kotorják, mert akkor megfagy, ha nem a kotró eszközök végeznek vele.
A franciák és a hollandok arra szólították fel az EU-t, hogy vessen gátat a „zöldre mosó” befektetéseknek
Fenntartható befektetéseket akar ösztönözni az Európai Unió, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy szigorúan szabályozni kellene, milyen befektetésre mondhatják rá, hogy az klímabarát.
Nincs könnyű dolga, ha fenntartható olajat szeretne
A főzéshez használt növényi olajok sok gondot okozhatnak: ilyen az erdőirtás, a jelentős vízhasználat, vagy hogy a növények termesztése során tönkreteszik a talajt.
Így kellene kezelni Budapest csapadékvíz problémáit
A klímaváltozás miatt egyre csak nő annak a veszélye a fővárosban, hogy a lezúduló vízmennyiség túlterheli a szivattyúkat és a visszatorlódó szennyvízzel kevert csapadékvíz elárasztja a belvárost. De vajon hogyan lehetne ezt orvosolni és milyen lehetőség rejlik a lakótelepben és a rozsdaövezetekben?
Hogyan éri el Koppenhága, hogy ne öntse el a várost egy felhőszakadás?
A dán fővárosban 2011-ben két óra alatt 15 centiméternyi eső esett, a belvárosi üzletek százai kerültek víz alá. Így még abban az évben egy nagyszabású tervet készíttettek arra, hogyan kezelje a város a felhőszakadásokat, ami Budapestnek is példaként szolgálhat a sok közös vonás miatt.
Lehet-e burger, ami szójából készül és bőr, ami ananászból?
Legyen szó tejtermékekről, húskészítményekről, vagy akár ruhadarabokról, egyre több cég kínál növényi alapú helyettesítőt az állati eredetű termékekre. Az elnevezéseket azonban heves vita övezi és sok esetben nem is mindig jelenthetjük ki, hogy a növényi megoldás egészségesebb vagy éppen környezetbarátabb.
Hogyan nem pazarolnánk el az esőt?
Miért jobbak a térkövek mint az aszfalt? Mi célt szolgálnak a "körbebetonozott" fák? Miért nem csupán dekoráció a növény, ha a városok vízkörforgásáról van szó? Számos egyszerű és költséghatékony módszerrel lehet javítani azon, hogyan gazdálkodunk a városokra hulló esővízzel.
Viszlát, fehér foltok: lecserélte az útszóró sót a Főkert
Az új csúszásmentesítő a környezet mellett a cipőt és a nadrágszárat is kíméli.
Lecserélné a fizetésemelését némi plusz madárcsicsergésre?
Az európaiak elégedettségét és jóllétét vizsgáló kutatókat is meglepte az eredmény, mekkora boldogságot okoznak a madarak az embereknek.
Sutba a csatornákkal: nem elvezetni, hanem gazdálkodni kellene az esővel a városokban
Egyre többen leszünk és egyre nagyobb számban fogunk városokban élni, így egyszerre vagyunk okozói és elszenvedői is a természetes vízkörforgás változásainak. A klímaváltozás miatt megváltozó csapadékeloszlás és a melegedő nyarak már most egyszerre fenyegetik villámárvizekkel, szárazsággal és hőhullámokkal városainkat, amihez ha nem alkalmazkodunk, évről évre növekedő károkkal számolhatunk. Azonban ha képesek volnánk megváltoztatni a városlakók- és tervezők vízhez való hozzáállását, hogy eszköz helyett értékként tekintsenek rá, nem csupán a klímaváltozáshoz tudnánk jobban alkalmazkodni, de élhetőbb és zöldebb életteret is teremthetnénk. Ehhez nyújt eszközöket a természeti folyamatokat imitáló kék-zöld infrastruktúra tervezés.
Napelemparkot telepít a nyíregyházi Lego-gyár
Energiafelhasználásuk 40-50 százalékát is fedezni tudják majd a gyártórészleg mellé kerülő napelemekből.
Addig környezettudatosak a magyarok, amíg olcsó
Egy új kutatás azt vizsgálta, egy átlagos magyar mit tesz a fenntarthatóságért, és hajlandó-e lemondani érte bizonyos dolgokról.
Nem érdekli a magyarokat a migráció, de annál jobban aggódnak a klímaváltozás miatt
Az európai átlagnál is súlyosabb problémának tartják a magyarok a klímaváltozást. Klímabajnoknak azonban nem mondanák az országot az Európai Beruházási Bank legújabb felmérése szerint.
A Vatikán és Izrael is nagy vállalást tett 2050-ig
A Vatikán vállalta, hogy 2050-ig nullára csökkenti saját szén-dioxid-kibocsátását, Izrael pedig a fosszilis üzemanyagok használatának megszüntetését.
Csomagolás gyerekrajzba, fenyőfa kölcsönbe: hogyan tegyük zöldebbé a karácsonyt?
A karácsony felér egy valóságos ökológiai katasztrófával: újrahasznosíthatatlan csomagolópapírok tömkelege, felesleges ajándékok és az ünnepi menüt is elszabja a legtöbb család. Cikkünk azonban számos ötlettel szolgál arra, hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az idei ünneplést.
Még jócskán vannak gyermekbetegségei az ötéves párizsi klímaegyezménynek
Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.
