szerző:
Dobos Emese - Németh András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Két Celsius-fok, de lehetőleg másfél fok alatt kell tartani a világ átlaghőmérsékletének az emelkedését – ez a fő célja a világ szén-dioxid-kibocsátásának 97 százalékáért felelős államok által 2015 december 12-én tető alá hozott megállapodásnak. A feladat nagyságát mutatja, hogy – az ipari forradalom kezdetéhez mérve – már most is plusz egy foknál tart a világ, s az előrejelzések szerint, ha az emberiség nem változtat életmódján, akkor az évszázad végre akár hat fok is lehet a felmelegedés. Ami beláthatatlan következményekkel járna: a szélsőséges időjárási jelenségek élhetetlenné tennék a bolygó nagy részét, a ma ismert mezőgazdaság teljes ellehetetlenülne, a sarkvidéki jég megolvadása és a hőtágulás miatt megemelkedett tengervíz pedig elöntené a több milliárd embernek otthonául szolgáló partmenti településeket.

A küldöttek hallgatják Laurent Fabius francia külügyminisztert, a konferencia elnökét (nincs a képen) a klímavédelemről rendezett ENSZ-konferencia utolsó plenáris ülésén a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. december 12-én. Az átfogó klímamegállapodás végleges szövegét ezen a napon terjesztik elfogadásra a küldöttek elé.
©

Szavak és tettek

Bár Párizsban hosszú alkudozás után megszületett az akkor elégségesnek tűnő alku, ma már látszik, hogy a klímacsúcs csak részeredményt hozott. Az EU és a korábbi politikájával látványosan szakító Kína ugyan komoly kibocsátás-csökkentésről döntött – az e heti EU-csúcson a tagállamok jóváhagyták azt a tervet, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentik az 1990-es szinthez képest kibocsátásukat. Donald Trump amerikai elnök azonban kivezette országát a megállapodásból, bár utóda, a 2020-as választás demokrata párti győztese, Joe Biden megígérte, hogy az USA visszatér az egyezmény részesei közé. A statisztikák azonban azt mutatják, kevés ország fogadott el olyan programot, amellyel meg lehet akadályozni a felmelegedés elszabadulását. Az sem biztos, hogy a 2050-re vállalt kibocsátásvisszafogási ígéretek teljesülnek. Nő ugyan a megújulók részesedése az energiamixből – 2020-ban az újonnan belépett energiatermelő kapacitások kilencven százaléka származott megújuló forrásokból – a szakértők szerint a fenntartható pályára való áttéréshez a jelenleginél sokkal komolyabb és mélyebb változtatásokra lenne szükség.

Jól mutatja a folyamatokat, hogy míg 2014–2016 között stagnált a világ szén-dioxid-kibocsátása, 2017-ben a szennyezés új lendületet kapott, s 2018-ban, majd 2019-ben is megdőltek a korábbi kibocsátási rekordok. A trend minden bizonnyal 2020-ban is folytatódott volna, ám – az emberiségre szabadult koronavírus-járvány miatt – a közlekedés és az ipari is zuhanórepülésbe kezdett, ezért világszerte visszaesett átmenetileg a légkörbe kerülő CO2 mennyisége. A tudósok ősszel még 8 százalékos éves visszaesést jósoltak, ez most 6–6,5 százalékra csökkent, és ami a legrosszabb, a visszaesés ellenére a légkörben lévő szén-dioxid-koncentráció tovább nőtt, ami azt vetíti előre, hogy az üvegházhatás is erősödik.

©

Akár örülni is lehetne a járvány okozta visszaesésnek, ám a számok azt mutatják, hogy nem érdemes. Kína, amely elsőként süllyedt el a járványban, de elsőként is kászálódott ki belőle, már több szennyező anyagot bocsát a levegőbe, mint 2019-ben: tavasszal még tízszázalékosnál is nagyobb volt a visszaesés, ám nyár vége óta a világ legnépesebb állama rendre a 2019-esnél magasabb kibocsátási értékeket produkál.

Már nem elég

Miközben az államok többsége nem dolgozta ki, vagy legalábbis nem tette közzé kibocsátáscsökkentési programjai részleteit, egyre többen jutottak arra az eredményre, hogy a párizsi kötelezettségvállalások nem elégségesek a célok eléréséhez. António Guterres ENSZ-főtitkár már tavaly azt mondta, hogy a párizsi vállalások két fok helyett háromfokos felmelegedést eredményeznek, és felszólította az országokat, hogy határozzák meg a szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentését célzó 2030-as, valamint a teljes karbonsemlegességet kitűző 2050-es programok részleteit. „A saját életünkért harcolunk, de ez a háború megnyerhető” – próbált lelket önteni a csüggedőkbe a világszervezet első embere.

António Guterres
©

A „nem elég” számokra fordítva azt jelenti, hogy csak akkor lehet másfél Celsius-fok közelében tartani az átlaghőmérséklet emelkedését, ha a következő évben a világ államai minden évben legalább 7,6 százalékkal mérséklik a szén-dioxid-kibocsátásukat. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi évente mintegy 50 milliárd tonnás kibocsátást 2030-ra 25–30 milliárdra, 2050-re pedig tízmilliárd tonna alá kellene mérsékelni. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) adatai szerint, ha valamennyi állam betartaná a Párizsban vállaltakat, akkor is 3,2 fokos lenne a felmelegedés mértéke.

Az is gondot jelent, hogy a fejlődő országok – amelyek nagy része nem járult hozzá jelentős mértékben a klímaválsághoz, ugyanakkor pénze sincs ipara és gazdasága fenntartható pályára állításához – csak akkor hajlandóak csatlakozni a csökkentést vállalókhoz, ha segítséget kapnak. A szakértők szerint minden évben dollár tízmilliárdokkal kellene támogatni a fejlődőket, ha valóban jelentős kibocsátáscsökkentést kívánnak elérni ezekben az államokban.

Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse szerint a párizsi klímaegyezmény óta a probléma súlyához képest alig történt valami. Bár 5 éve egyeztek meg, csak 2018-ra készült el az ún. szabálykönyv, ami leírja a Megállapodás végrehajtásához szükséges eljárásokat. „Majd 2019-ben ahelyett, hogy az egyes országok benyújtották volna nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalásaikat, még egy év haladékot kaptak” – írta a Telex.hu-n megjelent véleménycikkében.

©

A megállapodás ráadásul megosztotta az EU tagállamait és a 2050-re kitűzött karbonmentességre irányuló célkitűzés is zátonyra futott. A koronavírus-járvány pedig ezt az alapból döcögő folyamatot még tovább fékezte a szakértő szerint. Ráadásul az unió keleti tagállamai kiskapukat keresnek és azt szeretnék elérni, hogy az üvegházhatás egyik fő okozójára, a földgázra is lehessen klímatámogatást kapni. Perger András szerint nincs igazán okunk ünnepelni: „nem állunk jól a kibocsátáscsökkentéssel, még mindig sok az álmegoldás, a melegrekordok rendre megdőlnek, és az emberi élet alapjait adó természetes ökoszisztémák az összeomlás szélén állnak.” Ráadásul a tagállamok egyéni felelőssége is óriási: bár Magyarország szereti magát klímabajnokként hirdetni, a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig elért 32 százalékos csökkenés leginkább a szocialista nagyipar összeomlásának „köszönhető.”

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia csoportvezetője is úgy tekint vissza az elmúlt 5 évre, hogy gyakorlatilag senki sem tudta jól előrevetíteni 2015-ben, hogy merre fog ő maga és a világ tartani 2020-ban. "Számos fejlődő ország erején felül vállalt, sok fejlett ország viszont még csak mostanában erősít(ett) a vállalásain. Az USA-nál pedig ott tartunk, hogy már annak is örülnünk kell, ha visszacsatlakozik a párizsi megállapodásba" – hangsúlyozza. Úgy látja, keserédes az EU-s klímacélok mérlegelése: az apróbetűk és a kiskapuk miatt.

A megállapodás elfogadása óta Botár Alexa szerint világszerte mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy annak ellenére a politikusok, szakpolitikusok zöme továbbra is csak késve és/vagy elégtelenül ad választ – döntéseket, intézkedéseket – a klímatudomány és az érintett lakosság vészjelzéseire. "Ez aggasztó, frusztráló. A jelenleginél erősebb, felelősebb éghajlatvédelemre van egyre sürgősebben szükség nemzetközi, európai és nemzeti szinten is. Örömmel voltam és vagyok egyik kis részese annak, ahogy az éghajlattudatos civilek, lakosság, közösségek és főleg a fiatalok az utóbbi években túl tudtak lépni a politikusok tehetetlenségén és új erőre kapott az éghajlatvédelem ügye, hajtóerőivé váltak" – hangsúlyozza. Az MTVSZ csoportvezetője szerint a koronavírus-járvány ennek láthatóságát talán csökkentette, de a kisebb közösségekben és online még erősebb, mint valaha. "A járvány azt is egyértelműbbé tette, hogy az éghajlat védelme csak része a teljes termelési és fogyasztási szerkezetünk és életmódunk szükséges átalakításának. A válság egyben lehetőség is, hogy ne a klíma-, Covid- , gazdasági- és társadalmi válságot okozó gazdasági szerkezetbe és életmódba térjünk vissza, hanem egy tudatos, életigenlő és klímasemlegesbe álljunk át. A döntéshozóknak a jogi-adminisztratív kereteket, intézkedéseket, forrásokat biztosítaniuk kell ehhez, a lakosságot és vállalkozásokat segíteni kell az átállásban."

Németh András Zhvg

Joe Biden elnöksége áttörést hozhat a klímavédelemben

Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.

Balázs Péter távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Balázs Péter távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Késes támadás történt Frankfurtban

Késes támadás történt Frankfurtban

Megalázó a minimálbér-emelési javaslat a közszféra négy szakszervezete szerint

Megalázó a minimálbér-emelési javaslat a közszféra négy szakszervezete szerint