A kancelláriaminiszter személyes bosszút látott a kormány számára kellemetlen tao-döntés mögött. Megkerestük a Kúriát, mit gondolnak Lázár János szavairól. Ők nem kommentálnak politikust, de azért elmagyarázták a miniszternek, miként is működik az igazságszolgáltatás.
Miközben Ahmed H. pere a Szegedi Törvényszéken, megismételt elsőfokú eljárásban jelenleg is tart, kedden a Kúrián is ülést tartottak az ügyben. Ugyanis augusztus végén Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriához fordult, miután a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét. Az ügyészség azt szeretné elérni, a Kúria mondja ki, a másodfokú bíróságnak ítéletet kellett volna hoznia. Kimondta.
A lényeg itt az, hogy a tolvajt üldöző áldozat már nem azért üldöz, hogy veszélyektől óvja magát, hanem azért, hogy nagyobb eséllyel kapják el a tettest, és kapja vissza ő, amit elvettek tőle. Ez pedig a szavak köznyelvi értelme szerint már nem önvédelem, hanem önbíráskodás.
A Kúria szerint jogos védelmi helyzetről volt szó, és a kirabolt nő nem követett el bűncselekményt.
Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést.
A Kúria jogerősen is kimondta, hogy nyilvánosak azok a pénzek, amelyekkel a vállalkozások támogatják a sportegyesületeket, elsősorban az Orbán Viktor számára kedves labdarúgást.
A főpolgármester szerint bármi is lesz a népszavazás kimenetele, az nem dönt majd el semmit arról, hol épüljön a gát. Magát a referendumot azonban nem ellenzi.
Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség túltolta a biciklit, amikor Pásztor István 2014-es inzultálásának ügyében felbujtóként elkövetett garázdasággal és személyi szabadság megsértésével vádolták meg.
Megváltoztatta a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést kedden.
A Kúria szerdán döntött az egykori sztárügyvéd sorsáról.
Szigetvári Viktor pedig akkor sem gázolt a legfőbb ügyész becsületébe, amikor bűnsegédnek nevezte a Quaestor-üggyel kapcsolatban.
A Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Legfőbb Ügyészség közös nyilatkozatot adott ki az ügyben.
A kormányközeli Alapjogokért Központ munkatársa állítólag kizárólag jogi szempontok alapján írta meg a beadványát.
A döntés már tavaly júniusban is jogerős volt, de a Fidesz a Kúriához fordult. Ott is a civileknek adtak igazat. A jó hírnév megsértése miatt megállapított sérelemdíjat a Helsinki a menedékkérőknek nyújtott jogsegélyre fordítja.
Ő is, családja is védelem alatt állt, amikor Magda Marinko ügyét tárgyalta, közben mégis hívogatták fenyegetésekkel; megfordult előtte csaló bróker, táncdalénekes, piti robbantó, meg a bombagyáros Dietmar Clodo is, de azt mondja, nem bánta meg az ítéleteit. Varga Zoltán, a Kúria most nyugdíjba vonuló bírája szerint az egykor általa tárgyalt móri mészárlás ügyében újabb fordulat várható.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúriának azt a jogegységi határozatát, amely a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények büntetési tételeiről szól.
Először nyilatkozott kimerítően a Kúria döntése óta a tolvajt üldöző Katona Andrea, akit végül egyetlen vádpontban sem találtak bűnösnek.
Indulhat az aláírásgyűjtés arról, hogy rendszeresen ellenőrizzék, igazat írnak-e a politikusok a vagyonnyilatkozatukban.
Hitelesítette a Kúria a Római-partról kezdeményezett fővárosi népszavazást. Tarlós István főpolgármester egyelőre nem kommentálta az ügyet, a referendum egyik kezdeményezője, a Párbeszéd elnökségi tagja, Béres András azonban azt mondta, már akár egy hét múlva kezdődhet az aláírásgyűjtés, és egy hónapjuk lesz a 138 ezer szignó összegyűjtésére.
Egy Ukrajnából áttelepült állampolgár nem hagyta, hogy egy rendeletváltozás miatt kevesebb legyen a nyugdíja.
