szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Kúria kötelezett egy falut, hogy saját érdekeivel nem törődve változtassa meg a településrendezési tervét, mert a törvény szerint nem ellenkezhet egy kiemelt beruházással. Azt azonban nem tudni, mi lesz, ha a fideszes polgármester vezette Szabadkígyós továbbra is ellenáll.

Szabadkígyós községet érinti a Szajol–Lőkösháza–(Románia)-vasútvonal, amelynek fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette. Az építési engedélyben szereplő műszaki megoldás miatt módosítani kellene a település településszerkezeti tervét, mégpedig az erről szóló javaslat benyújtását követő négy hónapon belül. És a kiemelt beruházásokról szóló törvény 2015-ös módosítása szerint – az önkormányzatiság nagyobb dicsőségére – ezt „mérlegelési lehetőség nélkül” kötelező megtenni a magasabb közérdekre tekintettel.

A falu azonban megmakacsolta magát. A 2014-ben Fidesz-jelöltként megválasztott Balogh József polgármester vezetésével a három független, két fideszes és egy jobbikos tagból álló önkormányzat kimondta: a településrendezési terv módosítását csak abban az esetben támogatja, ha Szabadkígyóson megépül a közút és a szóban forgó vasútvonal keresztezésében a külön szintű átkelőhely. (Arra nem találtam dokumentumot a község honlapján, hogy milyen arányban szavazták ezt meg.)

A Békés megyei kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria most Szabadkígyós orrára koppintott. A hétfői Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint „az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a településrendezési eszközeik módosítására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni és ez vonatkozik a jogszabály-alkotási kötelezettségére is.” Ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás szempontjából „elengedhetetlen, enélkül ugyanis veszélybe kerülne az érintett vasútvonal kapacitásának bővítése”. Ezért a Kúria kötelezte a falut, hogy 2018. március 31-éig hozza meg a rendeletét.

A kúriai döntés mint jogi dokumentum csak azt ismerteti az indoklásban, hogy volt egy egyeztető tárgyalás, amelyen a véleménykülönbség nem szűnt meg. Azt nem a legfőbb bírák dolga vizsgálni, hogy a megyei kormányhivatal és a kormány miért nem akarja teljesíteni a helybeliek kérését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!