A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.
Lovász László beszélt arról is, hogy Freundnak nem kellett volna a fiatalságot mételyező tudósokról írnia, és hogy az intézetelvételek miatt ki kellett lépniük a Science Europe nevű nemzetközi szervezetből, mivel ők szigorú politikamentességet várnak el tagjaiktól.
"Tőlem idegen minden politikai feszültségkeltés, akár jobb-, akár baloldalról történik" – írta a neurobiológus. Levele januárban landolt Orbán Viktornál, de egy részlete a napokban kiszivárgott.
Az MTA-tól elvett kutatóhálózatok új vezetője máris támadásba lendült, pedig még végig se járta az intézeteket.
Lovász László hangsúlyozza, nem búcsúzik.
A politikusok elfordulni látszanak a kutatóktól, sokszor szankcionálják a megszólalásaikat, írja a Nature, és a példák sorában ott az MTA-ügy is. A megoldás, hogy a tudósok hallassák a hangjukat, figyelmeztessenek a veszélyekre minden eszközzel.
November végére vagy december elejére. Az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat viszont már szeptemberben átveszi az MTA hálózatát.
Az elnök reméli, hogy az új kutatóhálózat irányítóinak is fontosak lesznek az eredmények.
A bizonytalanság az egyik legfőbb ok.
Végül a helyén maradt az MTA elnöke, de máig nem tudja, jól döntött-e. Az MTA szabadságát megcsonkították azóta, a hvg.hu forrásai szerint pedig az MTA elnöke elfogadta Palkovics jelöltjét az Akadémiáról leválasztott kutatóhálózatok élére. Lovász a 168 Órának adott interjút.
Tusványoson tartott előadást Barabási Albert-László, világhírű fizikus-hálózatkutató. Az Index az MTA-ügyről kérdezte.
Somogyi Péter Agy-díjas tudós szerint „érthetetlen, hogy miért hagyta jóvá ezt a felületesen összeállított és nyilvánvalóan pártpolitikai célokat szolgáló törvényt” Áder János köztársasági elnök.
Aggódnak. Szerintük egy ilyen drasztikus lépés riasztó precedenst teremtene, aláásva a közös európai értékeket.
Elismeri, hogy mégsem teljesen a Max Planck Intézet mintájára hajtották végre az átalakítást, és arról ír, hogy egyelőre nem fognak változni a kutatási területek, de a levelében ott van az is, hogy erről majd az új kutatóhálózat fog igazából dönteni.
AZ MSZP-s Hiller István ezt hétfőn a Parlamentben, az interpellációk során jelentette be.
„Nem fogunk szépen csendben betagozódni, van ugyanis egy határ, amit nem léphetünk át” – mondta az Akadémiai Dolgozók Fórumának alapítója, a hvg.hu podcastjának, a Fülkének a vendége.
Az ellenzék főpolgármester-jelöltje ígérete szerint felveszi a kapcsolatot a tudományos élet és a gazdaság szereplőivel is.
A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. A kormány egy évig packázott az MTA-val. Kedden délután tüntetés lesz, az ellenzék Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Az aláírók között ott van többek között Bacsó Béla, Heller Ágnes, Ludassy Mária és Mérő László is.
A nyilvánosság előtt tiltakoznak a kutatóintézetek átszervezése ellen.
