Üzent Európa: az Orbán-kormány kikezdi a tudományos életet
Példátlan lépésre szánta el magát a negyven ország ötvennyolc tudományos akadémiáját, műhelyét – köztük az MTA – tömörítő szakmai szervezet, az All European Academies.
Példátlan lépésre szánta el magát a negyven ország ötvennyolc tudományos akadémiáját, műhelyét – köztük az MTA – tömörítő szakmai szervezet, az All European Academies.
A magyar tudósok már eddigi is kiszolgáltatott helyzetben éltek, dolgoztak. A bizonytalanságot csak növelik a kormány tudományos autonómiát csorbító lépései.
Lassan pont kerül az ügy végére, hogy milyen feltételek mellett és hogyan működik tovább a Magyar Tudományos Akadémia, miután a kormány megpróbál rátelepedni.
Elmarad a miniszterelnök és a tudósok találkozója a Széchenyi István-emléknapon. Új időpontot keresnek.
Az MTA nagyon küzd a függetlenségéért.
Parragh László megint elszólta magát: a Kamara mondja régóta, hogy át kellene alakítani az akadémiai rendszer működését. Miközben az Akadémia a függetlenségét és a kutatás szabadságát féltve tiltakozik forrásai jelentős részének átcsoportosítása ellen, Parragh örül.
Domokos László ÁSZ-elnök nyílt levelet írt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, szerinte a közpénzből finanszírozott alapkutatásoknál sem lehet mellékes a hatékonyság.
Az MTA finanszírozása jelentős mértékben az Európai Befektetési Bank által nyújtott hitelből történik, a politikus megkérdezi a Banktól, a hitelszerződést befolyásolja-e az MTA pénzének elvonása.
A kurzusépítés mozgatórugója, hogy "kié legyen a lé", de ezen a területen a győzelem nem olyan könnyű és gyors, mint a politikában.
Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat.
Kedden a parlament elfogadta azt a költségvetési módosító javaslatot, amely szerint az MTA 28 milliárdos kutatásra fordítandó pénze mostantól a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumon keresztül érkezzen az akadémiához. Ennek mikéntjét és hogyanját még senki sem ismeri. Sőt a kormányzati koncepciót sem. Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?
Hiába tiltakozott korábban az akadémia, simán átment a javaslat. Az MSZP normakontrollt kezdeményez.
Ha megvalósul a kormány legújabb terve, tovább duzzadhat az elvándorló tudósok és kutatók tengere. A terv szerint ugyanis a kutatási pénzek egyre nagyobb hányadáról születhet döntés minisztériumokban, pártvezetők irodáiban.
Az intézmények és csoportok iránti bizalom rangsorában a politikai pártok az utolsó helyen kullognak.
Egy profilszerűen sorosozó névtelen blogra hivatkozva vonta támadás alá a kormánymédia az MTA egyik volt kutatóját és állítja be Soros ügynökének. Az Akadémia Jogtudományi Intézetének vezetőjeként hivatkoznak rá, csakhogy Jakab András már lassan egy éve nem is dolgozik semmilyen minőségében az MTA-n.
Lovász László azt írta, az alapkutatásnak szabadnak kell lennie a politikai nyomástól és – amennyire lehet – a gazdasági nyomástól is.