Tegyük fel, hogy előáll az abszurd helyzet, amikor a kormány megkérdezi: ön mennyi pénzt áldozna adóforintjaiból a csodálatos és megismételhetetlen CÖF támogatására? Mutatunk pár variánst, szavazzon!
Hiába állami tulajdonú az MVM, a minisztérium szerint nem számít közpénznek az az 508 millió forint, amit a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak adtak.
A párt szerint "a CÖF finanszírozása mindig is a politikai alvilág színvonalán zajlott".
Jelentősen megdobta az MVM támogatása a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány büdzséjét. Ennyit át lehet látni, különben a transzparencia nagyfokú hiánya is jellemzi a kormánnyal menetelők gazdálkodását. A CÖF végül előállt egy magyarázattal, mire költik az állami tulajdonban lévő vállalattól kapott félmilliárd forintot.
Először a HVG írt még április végén arról, hogy az állami tulajdonú MVM tavaly több száz millió forintot adhatott a Békemeneteket szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak.
Kikerülő választ adott Orbán Viktor hétfőn a hvg.hu kérdésre, hogy hogyan került a Paks-ügyi miniszter páholyába múlt héten a paksi atomerőmű, a BKV és az MVM többmilliárdos hűtlen kezeléssel vádolt egykori vezetője. Közben kiderült: Kocsis Istvánt maga Süli János hívta meg.
Az LMP arra volt kíváncsi, miért volt bent a parlamentben a Paks-ügyi miniszter eskütételén Kocsis István, az MVM és a paksi atomerőmű többmilliárdos hűtlen kezeléssel vádolt volt igazgatója. Az ellenzéki párt szerint alakul a Fidesz-MSZP nagykoalíció Paks ügyében.
A szakértői páholyban foglalt helyet az MVM-ből és a BKV-ból is jól ismert egykori vezető.
A Világgazdaság szerint az MVM már meg is vette a Csepel II. gázüzemű erőművet.
Szinte észrevétlenül lépett hatályba két olyan, az EU által kikényszerített jogszabály-módosítás, ami a kormány eddigi rezsiharcos hozzáállását is alapjaiban megváltoztathatja.
Bár finomhangolásról beszélt, a fejlesztési miniszter felrúghatja mindazt, amit az újabb rezsicsökkentés előkészítése érdekében a kormány – Lázár János irányítása alatt – 2014 óta felépített.
A májusi közgyűlési szezon után a magyar állam az üzleti részesedései után 37,7 milliárd forintos osztalékot kasszírozott, ami az elmúlt négy év legjobb eredménye. Az állam legnagyobb osztalékfizetője továbbra is a monopolhelyzetben levő Szerencsejáték Zrt.
