Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Szinte észrevétlenül lépett hatályba két olyan, az EU által kikényszerített jogszabály-módosítás, ami a kormány eddigi rezsiharcos hozzáállását is alapjaiban megváltoztathatja.

A kormány rezsiharcának továbbvitelében is jelentős változást hozhat a Magyar Közlönyben múlt héten csütörtökön megjelent két jogszabály-módosítási passzus. Mindkettőt Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke jegyzi. Az egyik a villamos energia rendszerhasználati díjakról, csatlakozási díjakról és díjszabási keretszabályokról szóló energiahivatali rendelet, a másik pedig ugyanez, csak a földgáz rendszerhasználati díjakra vonatkozóan. De szó sincs arról, hogy ezek pusztán technikai jellegű, vagy pontosító, aktualizáló jellegű módosítások lennének, bármennyire is ezt sugallja, hogy több mint 50 jogszabály-módosítás között jelentek meg a passzusok.

Mindkét rendelet egy, a Magyarországgal szembeni brüsszeli kötelességszegési eljárásra adott észszerű, meghátráló, és főként: a továbbiakra nézve meghatározó jelentőségű válaszként értelmezhető.

©

Az Európai Bizottság 2015. február 27-én azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy találta, hogy hazánkban az ún. harmadik energiacsomag passzusainak átültetése és érvényre juttatása nem történt megfelelően. A Bizottság több dolgot is kifogásolt. Például azt, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítják az energiahivatal függetlenségét (a most megjelent jogszabály szakterületén maradva: a csatlakozási, rendszerhasználati és a külön díjak megállapításában sem), márpedig ezt megköveteli az EU irányelve. De az is előkerült, hogy a MEKH energetikai, rezsicsökkentés témájú döntései ellen Magyarországon nem biztosított a jogorvoslat lehetősége.

Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes visszaidézni:

Az egyik az, amiről 2015 nyarán a hvg.hu is beszámolt, hogy a kötelességszegési eljárás részeként az Orbán-kormány kész feladni a rezsicsökkentést – legalábbis ez volt az üzenete annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melyben a kormány olyan lépéseket helyezett kilátásba, amely alapján a rezsiharc abban a formában, ahogy addig folyt, véget ér. A Brüsszelnek küldött kormányzati dokumentumban három fontos lépést ígértek meg (konkrét időpont nélkül, de utalva annak sürgősségére):

  1. Átalakítják, háromlépcsőssé teszik a rendszerhasználati díjak (azokon belül átviteli/szállítási és elosztási díj) ármegállapítási rendszerét.
  2. A kormány megszünteti azt a helyzetet, hogy a szolgáltató költségei közt vannak figyelembe nem vehető költségek (mint a közműdíj, tranzakciós adó, energetikai különadó stb.)
  3. Módosítják a rendszerhasználati díjak megállapítási rendszerét.

Kapitulál az Orbán-kormány a rezsiharcban?

Kész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány - ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása.

A másik pedig, hogy idén, október elején az állami rezsicég éléről távozott Horváth Péter. Az orbáni nomenklatúrának az az embere, aki még mint energiahivatali elnök végig asszisztált a kormány rezsiharcához; rábízták a populista politika szakmaivá álcázását. Horváth a 2014-es választásokig el is játszotta a ráosztott szerepet: a Hivatal határozataival szentesítette a lakossági energiaszolgáltatásban a kormány intézkedéseit – azon az áron is, hogy a MEH (majd MEKH) a függetlenségéből is feladott.

Távozott az orbáni rezsiharc kíméletlen tábornoka

Nem vezetheti tovább az állami rezsicéget, sőt állami alkalmazotti státusától is megválik a 2010 utáni orbáni energiapolitika szürke, de könyörtelen végrehajtója. Horváth Péter a simicskátlanítás és a Lázár-Seszták-párharc vesztese. Fellegi Tamás, a 2010-es kormányváltás után frissen kinevezett fejlesztési miniszter egyszer találkozott Matos Zoltánnal.

Mindkét tételt azért fontos most újra felidézni, mert e perspektívából nézve egyértelmű: Dorkotának Horváth nem uniókompatibilis intézkedéseit kellett most Brüsszel által is elfogadhatóan rendeznie. A hatályba léptetett jogszabálymódosításokról maga a MEKH írta azt, hogy „az Európai Bizottság kritikáit figyelembe véve” módosították a GET (ez a földgázellátásról), illetve a VET (vagyis: a villamos energiáról szóló törvények) passzusait.

A két jogszabály háromszintű szabályozás kialakítását írja elő, és a MEKH függetlenségének visszaállítására irányul.

Az első (rendeleti) szintet a Hivatal elnökének rendeletei alkotják. Ilyen rendeletben kell megállapítani a rendszerhasználati, a csatlakozási és az elosztó által külön díj ellenében nyújtott szolgáltatások díjainak keretszabályait és alapelveit, valamint a konkrét díjakhoz kapcsolódó áralkalmazási szabályokat. A második szintet a Hivatal által készített módszertani útmutatók jelentik, amelyek az indokolt költségek megállapításának, illetve a díjak árszabályozási cikluson belüli karbantartásának módszereit ismertetik és kizárólag magára a Hivatalra írnak elő alkalmazandó módszereket, illetve tartalmaznak előírásokat, konkrét szabályokat. Ezeket az útmutatókat a Hivatal a honlapján fogja közzétenni, így mindenki megismerheti őket. Végül a szabályozás harmadik lépcsőjében a Hivatal határozatban állapítja meg a díjakat, ezáltal biztosítva az engedélyesek számára a díjakkal szembeni rendes jogorvoslat (a bírósági felülvizsgálat) lehetőségét.

©

Ha mindez nem is jelenti az orbáni rezsiharc azonnali felszámolását, de tény: mostantól nem lehetséges úgy átgázolni az iparágon, ahogyan azt a kormány 2012 óta tette (amikor akár bírósági döntést is figyelmen kívül hagytak a rezsiharc várt eredményének biztosítása érdekében). E „nehezített pálya” is magyarázhatja, hogy bár az idén nyáron lezajlott Lázár–Seszták-csörte végén úgy tűnt, a rezsiharcban bő másfél éve támadóékként használt állami rezsicéget (ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.) bedarálják, a fejlesztési miniszter végül nem így döntött.

Sesztáknak szeptember 15-ig stratégiát kellett Orbán elé tárnia. Ebben valószínűleg erőteljesen támaszkodni tudott a Lázár Jánossal szemben eddig is mögötte álló MVM-re, így nem is olyan meglepő, hogy az ENKSZ bedarálása helyett annak élére egy dörzsölt, sokat látott szakmabelit ültetett – az MVM vezetéséből. Az állami rezsicég élére kinevezett Kóbor Györgynek pedig az lehet a legfőbb feladata, hogy a gyakorlatban is megtalálja az utat a rezsicsökkentés 2.0 végrehajtásához. Mert ahogyan az a fentiekből az következik: az eddigi önkéntes és proaktív energiahivatali támogatásra már nemigen számíthat.

Az állam visszavesz: gázárcsökkentési ámítás felsőfokon

Megérte? Mit kezdett a visszaállamosított területekkel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatában. Második rész: gázszolgáltatók. Csaknem ezermilliárd forint folyt el arra, hogy az állam az energetikában szerezzen kellőnek tartott részesedést.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Törpekuvikot láttak a Mátrában

Törpekuvikot láttak a Mátrában

Szlovákiában csaknem tízezer új fertőzöttet regisztráltak az országos tesztelés szombati napján

Szlovákiában csaknem tízezer új fertőzöttet regisztráltak az országos tesztelés szombati napján

Eső, hó, hideg és tél jön

Eső, hó, hideg és tél jön