Az űrkutatási hivatal minden eddiginél fejlettebb marsjárója elérte a vörös bolygót és a várakozásoknak megfelelően rendben le is szállt rá. Kezdődhet az egy évig tartó kutatás: volt-e élet a Marson?
A NASA az eddigi legfejlettebb szondáját küldte a vörös bolygóra, hogy akár ősi élet nyomaira is rátaláljon a marsi talajban. Kereszturi Ákos planetológus videóban magyarázza el, miért olyan nagy jelentőségű ez a misszió.
A térkép 1:10 milliós méretarányú, és még a bolygó éghajlati és időjárási viszonyait is megmutatja.
Csütörtökön megérkezik a Marshoz a NASA legújabb, Perseverance nevű robotja. A szerkezet tavaly július óta utazik.
A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország uralkodója, Mohamed bin Zajed posztolta Twitteren.
A Tienven-1 űrszonda hét hónapig utazott, hogy elérje a vörös bolygót. Az űreszköz marsjárója májusban vagy júniusban landolhat a planéta felszínén.
Az Egyesült Államok, India, Kína és Oroszország után a világ ötödik országaként az Egyesült Arab Emirátusoknak is sikerült egy űrszondával elérni a Marsot. Az oda küldött műhold kedden délután állt pályára a bolygó körül.
Ha minden a tervek szerint halad, február 10-én állhat majd pályára a Mars körül az a kínai űrszonda, amely bő fél évvel ezelőtt indult útnak a vörös bolygóhoz.
Űrkutatás szempontjából több mint izgalmas hónap lesz a február.
Ha minden rendben zajlik, pontosan egy hónap múlva, február 18-án landol a vörös bolygón az újabb NASA-eszköz, a Perseverance.
Az Insight űrszonda robotvakondja mintegy 5 méteres mélységig fúrt volna le a Marson, de képtelen rá. A NASA egyelőre értetlenül áll a jelenség előtt.
Júliusban indították útjára, azóta több mint 400 millió kilométert tett meg, májusban pedig landolhat a Mars fedélzetén a kínaiak űrszondája.
A NASA nyáron útnak indított Mars-járója, a Perseverance február 18-án szállhat majd le a Mars felszínén. Most azt is megmutatták, ezt hogyan kell elképzelni.
A Mars meghódítása jelenleg a NASA egyik legfontosabb küldetése. Ahhoz azonban, hogy az első missziók sikeresek legyenek, nem ártana tudni, hol landoljanak az űrhajósok, és melyek a vörös bolygó akár tábornak is alkalmas pontjai. Ebben segíthet egy érdekes új projekt.
A Hold és a Mars meghódítására tervezett Csillaghajó (Starship) 12 500 méterig jutott egy szerdai teszt során, ám a visszaérkezés már nem volt ilyen sima.
Amerikai tudósok vizsgálták a Curiosity marsjáró által készített felvételeket a Gale-kráter kőzeteiről, ami alapján arra jutottak, a közeli Sharp-hegyről lezúduló víz elárasztotta a területet. A szakembereknek egy elméletük is van arra, miként nézett ki mindez.
Az eszköz februárban éri el a vörös bolygót, és egy teljes marsi évet, 687 földi napot tölt el rajta. A munka fontos: a robot az élet jeleit kutatja majd.
Néhány éven belül kész lehet az az újfajta űrhajó, amellyel távirányítással (vagyis hús-vér legénység nélkül) a Marsot is elérhetjük Elon Musk szerint.
A testépítő-celeb is rájött, vigyázni kell a bolygóra, hogy “ne kelljen elköltöznünk a csöves hideg Marsra".
