Leminősítették a korallzátony állapotát a 2014-es "rossz" kategóriáról "nagyon rosszra". Ezzel csökkentek az ökológiai gyógyulásának esélyei, de még mindig nem lehetetlen a természeti kincs megmentése.
A tudósok azt remélik, hogy ezek a korallok jobban ellenállnak majd az óceáni hőhullámoknak.
A háztartásokban lévő tárgyak, mint a bútorok, ruhák, műanyag eszközök lebomlásával keletkező úgynevezett tengeri mikrohulladékokkal szennyezett az ausztrál Nagy-korallzátony térsége – állapították meg ausztrál és dán kutatók.
Csaknem 90 százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért.
A szennyezett folyóvíz a legnagyobb akadálya annak, hogy a Nagy-korallzátony regenerálódjon – ezt állapította meg egy ausztrál tanulmány.
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.
Bébikorallok betelepítésével segítik a következő hetekben az ausztrál Nagy-korallzátony súlyosan károsodott részeinek regenerálódását helyi kutatók.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.
Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből.
Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony az éghajlattal összefüggő környezeti változások miatt, ám mindig sikerült regenerálódnia – állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint azonban nem biztos, hogy a koralltelep képes lesz túlélni jelenlegi hanyatlását is.
A Nagy-korallzátony az elmúlt harminc évben elveszítette koralltakarója mintegy felét, de az UNESCO szerint Ausztrália a korábbi kritikára meggyőzően reagált.
Az amerikai haditengerészet hétfőn bejelentette, hogy mérlegeli annak a négy nem éles bombának a kiemelését a Nagy-korallzátonyból, amelyeket a múlt héten dobtak le amerikai harci gépek kényszerűségből az Ausztrália északkeleti partvidékén húzódó természetvédelmi területre.
Két amerikai harci gép négy nem éles bombát dobott le az Ausztrália északkeleti partvidékén húzódó Nagy-korallzátony Természetvédelmi Parkra egy félresikerült hadgyakorlat során.
Ausztrália hivatalosan is elismerte a Nagy-korallzátony állagromlását, amelynek az állapotát "közepesnek" minősítette. Környezetvédő szervezetek aggasztónak találták a kormányzati jelentést és felvetették például, hogy a korallal táplálkozó tengeri csillagok támadásait sem sikerült eléggé visszaszorítani.
Értékes spermabankot hoztak létre ausztrál tudósok a globális éghajlatváltozás fenyegette Nagy-korallzátony megmentésének reményében.
A környezetvédők után most közgazdászok próbálják bebizonyítani, hogy jobban kéne figyelni a Nagy-korallzátonyra.
Ausztráliában az emberi faj természetpusztítását egy teljesen bizarr és hasonlóan "természetes" módon próbálják helyrehozni.
A Nagy-korallzátonyt felügyelő ausztrál hatóság pénteken engedélyt adott arra, hogy több millió köbméter iszapot eresszenek a tengerbe a világ legnagyobb koralltelepének közelében. Ez a világ legnagyobb szénkikötője építésének egyik előkészítő lépése lenne.
Soha nem látott ütemben pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony: az ország növekvő szén- és földgázexportja, a klímaváltozás és a pusztító tengericsillag-hadjáratok nyomán a természeti kincs korallal borított területeinek kiterjedése öt százalékra eshet vissza a következő évtizedben - figyelmeztet egy tanulmány.
A növekvő számú ipari beruházás miatt egyre nagyobb fenyegetésnek van kitéve az ausztráliai Nagy-korallzátony, amely egy éven belül a "veszélyben lévő" világörökségi helyszínek közé is bekerülhet - figyelmeztet a témában megjelent ENSZ-jelentés.
