szerző:
MTI

Soha nem látott ütemben pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony: az ország növekvő szén- és földgázexportja, a klímaváltozás és a pusztító tengericsillag-hadjáratok nyomán a természeti kincs korallal borított területeinek kiterjedése öt százalékra eshet vissza a következő évtizedben - figyelmeztet egy tanulmány.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) kutatói szerint kicsivel több mint egy nemzedéknyi idő alatt a világ legnagyobb élő organizmusának korallállománya mintegy felére csökkent. A pusztulás üteme 2006 óta jelentősen felgyorsult. A korallzátonyoknak világszerte számos fenyegetéssel kell szembenézniük, elsősorban is az óceánok hőmérsékletének emelkedésével, a növekvő savasodással és az erőteljes viharokkal. Az ausztrál Nagy-korallzátony esetében azonban sokkal összetettebb és nagyobb mértékű fenyegetésről van szó - húzták alá a szakemberek. "Földrajzi viszonylatban és a pusztulás kiterjedésének tekintetében a világon egyedülálló jelenséggel van dolgunk" - magyarázta John Gunn, az AIMS vezetője.

A kutatók a queenslandi partoknál lévő több mint 200 különálló zátonyt vontak elemzés alá. Az 1985 és 2012 közötti időszakot lefedő adatok szerint a korallveszteség majdnem feléért a ciklonok voltak a felelősek, míg a pusztítás több mint 40 százaléka a töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci), további 10 százaléka pedig az óceánhőmérséklet okozta korallfehéredés számlájára írható.

A zátonyok általában 10-20 év alatt talpra állnak a viharok, a korallfehéredés és a tengericsillagok okozta pusztítást követően, ám a klímaváltozás a felépülési folyamatot is lassítja. Az óceánok növekvő szén-dioxid-elnyeléséből adódó erőteljes savasodás miatt a korallok nehezebben építik fel kalcium-karbonát (mészkő) vázukat. Emellett a melegedő vízhőmérséklet tovább emeli a stresszszintjüket.

A környezetvédők szerint a kétezer kilométer hosszan elnyúló ökoszisztémára a hajóforgalom is fenyegetést jelent, amely a szénnel és folyékony földgázzal kapcsolatos beruházások várható kiterjesztése miatt jelentősen bővülni fog a térségben. A Greenpeace korábbi becslései alapján a kikötők terjeszkedésének köszönhetően 2020-ra több mint háromszorosára nőhet Queensland szénexport-kapacitása, amelynek nyomán évente 10 ezer hajó szelheti át a zátony térségét. 

A szakemberek úgy vélik, ha tovább gyorsul a pusztulás üteme, akkor 2022-re a felére csökkenhet a korallállomány, elsősorban a déli és a középső területeken. 1985 és 2012 között a zátony korallal borított területeinek aránya 28 százalékról 13,8 százalékra esett vissza.

"A zátony koralltakarója folyamatosan zsugorodik, és megfelelő közbelépés nélkül várhatóan 5-10 százalékra fog visszaesni a következő évtizedben" - hangsúlyozták a kutatók az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings the National Academy of Sciences) megjelent tanulmányukban. Hozzátették, hogy a veszteségek megfékezéséhez az üvegházhatású gázkibocsátás szigorúbb szabályozására van szükség.

Még nem alakult ki a palacklakó remeterák

Még nem alakult ki a palacklakó remeterák

Kimondta a WHO: nem a rák vagy a szívbaj, hanem a a klímaváltozás a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése

Kimondta a WHO: nem a rák vagy a szívbaj, hanem a a klímaváltozás a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése

Meghalt a nő, akit megerőszakoltak és felgyújtottak Indiában

Meghalt a nő, akit megerőszakoltak és felgyújtottak Indiában

Megjelent a Műértő 2019 téli duplaszáma

Megjelent a Műértő 2019 téli duplaszáma

Jó hírek karácsony előtt: Nem drágul a tojás

Jó hírek karácsony előtt: Nem drágul a tojás

Érdekes adatok kerültek elő: a Windows 7 egyre népszerűbb, a Windows 10 kevésbé a játékosok között

Érdekes adatok kerültek elő: a Windows 7 egyre népszerűbb, a Windows 10 kevésbé a játékosok között