A világ legnagyobb élő organizmusát vizsgáló márciusi expedíció eredményeire támaszkodva az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) közölte, hogy a korallzátony megőrzését célzó "jelentős előrehaladás hiányában" a világörökség-bizottság jövő februárban tárgyalhatja a listára vétel lehetőségét.
A természeti kincsre jelenleg a part menti tevékenységek, a kikötők, a folyékony állapotú földgázzal foglalkozó beruházások, a szélsőséges időjárási viszonyok, a megfeneklett hajók és a rossz vízminőség jelent komoly fenyegetést. A korallzátony megóvásával foglalkozó helyi szervezetek "magas színvonalú kezdeményezéseinek sikere ellenére a régió egyes részei továbbra is jelentős hanyatlástól szenvednek" - hangsúlyozta az UNESCO-tanulmány.
Az Ausztrália északkeleti részén fekvő Queensland állam - amelynek partjainál a korallzátony elterül - egyike az ország leggyorsabban fejlődő régióinak. A partvidéken gazdasági szempontból jelentős szénbányászati beruházások folynak, maga a korallzátony pedig rendkívül népszerű turistacélpont.
Az elmúlt években a kritikusok már többször is felhívták a figyelmet az ipari beruházások által jelentett veszélyre, különösen azóta, hogy 2010-ben egy kínai szénszállító hajó ütközött a zátonynak. Az UNESCO a természeti kincs állapotának megőrzését célzó egyértelmű, megvalósítható célkitűzések felállítását sürgeti, rámutatva, hogy az elmúlt években megsokasodott beruházási engedélyek komoly aggodalomra adnak okot.
A világörökség-bizottság a hónap végén megrendezendő szentpétervári találkozóján fogja megvitatni a jelentés eredményeit.
