Veszélyben a Nagy-korallzátony

A növekvő számú ipari beruházás miatt egyre nagyobb fenyegetésnek van kitéve az ausztráliai Nagy-korallzátony, amely egy éven belül a "veszélyben lévő" világörökségi helyszínek közé is bekerülhet - figyelmeztet a témában megjelent ENSZ-jelentés.

  • MTI MTI
Veszélyben a Nagy-korallzátony

A világ legnagyobb élő organizmusát vizsgáló márciusi expedíció eredményeire támaszkodva az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) közölte, hogy a korallzátony megőrzését célzó "jelentős előrehaladás hiányában" a világörökség-bizottság jövő februárban tárgyalhatja a listára vétel lehetőségét. 

A természeti kincsre jelenleg a part menti tevékenységek, a kikötők, a folyékony állapotú földgázzal foglalkozó beruházások, a szélsőséges időjárási viszonyok, a megfeneklett hajók és a rossz vízminőség jelent komoly fenyegetést. A korallzátony megóvásával foglalkozó helyi szervezetek "magas színvonalú kezdeményezéseinek sikere ellenére a régió egyes részei továbbra is jelentős hanyatlástól szenvednek" - hangsúlyozta az UNESCO-tanulmány.

Az Ausztrália északkeleti részén fekvő Queensland állam - amelynek partjainál a korallzátony elterül - egyike az ország leggyorsabban fejlődő régióinak. A partvidéken gazdasági szempontból jelentős szénbányászati beruházások folynak, maga a korallzátony pedig rendkívül népszerű turistacélpont.

Az elmúlt években a kritikusok már többször is felhívták a figyelmet az ipari beruházások által jelentett veszélyre, különösen azóta, hogy 2010-ben egy kínai szénszállító hajó ütközött a zátonynak. Az UNESCO a természeti kincs állapotának megőrzését célzó egyértelmű, megvalósítható célkitűzések felállítását sürgeti, rámutatva, hogy az elmúlt években megsokasodott beruházási engedélyek komoly aggodalomra adnak okot.

A világörökség-bizottság a hónap végén megrendezendő szentpétervári találkozóján fogja megvitatni a jelentés eredményeit.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.