Az űrbe telepített buborékpajzzsal védenék meg kutatók a Földet
Egy nagyjából Brazília méretű pajzzsal érnék el az MIT szakértői, hogy kevesebb napsugár érje bolygónkat, így redukálva a globális felmelegedés hatásait.
Egy nagyjából Brazília méretű pajzzsal érnék el az MIT szakértői, hogy kevesebb napsugár érje bolygónkat, így redukálva a globális felmelegedés hatásait.
Az ISS 27 300 kilométer/órával haladt, és mintegy 400 kilométeres távolságban volt, amikor az asztrofotós Jamie Cooper képet készített róla.
A Solar Orbiter nevű napszonda március végén megközelítette központi csillagunkat, és hihetetlenül értékes adatokat rögzített. A művelet során elképesztő felvételek is készültek, amelyeket most publikált a NASA és az ESA.
Eljön majd az idő, amikor az emberek már olyan fejlett eszközöket használhatnak, amiket ma még elképzelni sem tudunk. Ehhez viszont időre van szükség, és most már azt is sejteni, nagyjából mennyire.
A NASA InSight nevű marsi szondája több fotót is készített a marsi napfelkeltéről, amit egy videóba fűztek össze a tudósok.
Az elkészült képi anyag – mely valójában 25 fotó összeállításából született meg – a Nap március 7-i állapotát mutatja.
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
A NASA szerint nagyon fontos nyomon követni a Nap tevékenységét, mert időnként kiszámíthatatlanul viselkedik. Így történt ez a minap is.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.
Hogy mindez megtörtént, csak most derült ki: az adatok néhány hónap alatt érkeztek be, és további hónapok teltek el az esemény megerősítéséig.
Egy 111 fényévre található napszerű csillag produkált komoly kitörést. A tudósok szerint az ilyen eseményeket vizsgálva kiderülhet, hogy azok milyen hatással lehettek a korai Földre, amikor az élet megszületett.
Az ausztrál Curtin Egyetem tudósai úgy vélik, a napszél vizet hozhatott létre a különböző porszemcsék felületén, amelyek végül a Földön landoltak.
A NASA napszondája, a Parker Solar Probe a hétvégén érte el az eddigi legnagyobb sebességét, de a java még csak ezután jön.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
Az amerikai kutatók szerint viszonylag magas annak a valószínűsége, hogy olyan erős napkitörés indul a Napból, amely leállítaná a globális internetet.
Fotikus tüsszentési reflex: így nevezik azt a jelenséget, amikor valaki hirtelen és erős fényhatásra tüsszögni kezd. A jelenség a társadalom akár 30 százalékát is érintheti, már Arisztotelész is foglalkozott vele, és könnyen lehet, hogy a migrénnel és a stresszel is összefüggésben van.
A NASA műholdja július 3-án detektált egy X-osztályú napkitörést, ami azt mutatja, ébredezik a csillagunk.
Ahogy a földi tudósok is képesek észlelni egy-egy exobolygó csillag előtti áthaladását, úgy kutatók szerint más rendszerekből is ráláthatnak a Nap előtt „mozgó” Földre. A szakemberek találtak is néhány helyet, ahonnan remek kilátás nyílik a bolygónkra. Csak azt nem tudni, figyel-e valaki.
Új aerodinamikai csomagot és sportkipufogót kapott a legújabb középmotoros változat.
Az égi jelenséget nagyjából másfél órán keresztül lehetett látni Budapestről.