A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
Az állam Magyarországon fordít – négy másik országgal együtt – a legkevesebbet oktatásra, ez konkrétan a GDP 3,2 százalékát jelenti.
Kevesebb mint felére lassulhat a magyar gazdaság növekedése 2023-ra a nemzetközi szervezet szerint.
Óvatos becslést adott az OECD, a szervezet friss jelentése szerint 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye idén. Hosszan sorolták, mi mindenre van szükség, hogy ne csak a válságkezelés, hanem a közép- és hosszú távú problémák megoldása is jó legyen.
A korábban vártnál gyorsabb lehet a magyar gazdaság kilábalása az OECD friss jelentése szerint.
Nem megalapozottak az OECD-előrejelzésnek azok a pontjai, amely szerint 8-10 százalékos recesszió lehet idén – reagált a Pénzügyminisztérium a prognózisra.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD Vesztegetés Elleni Munkacsoportja februárban delegációt küldött Budapestre, hogy kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel, szakértőkkel, újságírókkal találkozva felmérjék a korrupció elleni küzdelem helyzetét. Hiába szerettek volna újságírókkal találkozni, a magyar kormány szerint erre azért nem volt mód, mert „az újságírók nem akartak eljönni a találkozóra”. De kiderült, nem kormányhű újságírót nem is hívtak.
Nem dicsekedhet Magyarország az egészségügyi helyzetével, legalábbis az OECD elemzése szerint.
Az OECD elemzése szerint a közösség tagjainak esélye, hogy felső vezetői beosztásba jussanak, 11 százalékkal alacsonyabb az átlaghoz képest.
Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
Miközben a magyar lakosság fogyasztása idén 5 százalékkal nő, a gazdaság 1,7 százalékkal bővül az OECD előrejelzése szerint. 2017-re viszont 2,5, 2018-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. Tovább csökkenhet a munkanélküliség is, az új munkahelyek közül egyre több létesül a versenyszférában.
A többi EU-tagállamhoz képest kevesen élnek fűvel és kokainnal Magyarországon – derül ki az OECD Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016 című jelentésből. Az extasy és az amfetaminok viszont az átlagnál népszerűbb itthon.
Az általános képzésben a magyar gyerekeknek finanszírozza a legkevesebb tanórát az állam.
Tavalyhoz képest összességében javult a helyzetünk a tanári bérek tekintetében az OECD-országok között, ugyanakkor a fejlett országok átlagos szintjétől még mindig meglehetősen távol vagyunk.
Az önkéntesség az egész társadalmat jobbá tevő, kedvező körforgást indíthat be. Egy OECD-lista szerint idehaza nincs nagy respektje az efféle tevékenységnek.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Költségvetésében „balkáni” állapotok uralkodnak. Valamennyi uniós tagország államháztartása átláthatóbban működik, és az OECD-tagországok közül is csak Törökország kapott rosszabb bizonyítványt Magyarország a washingtoni székhelyű International Budget Partnership felmérésén.
Az OECD elemezte hogyan teljesít a magyar gazdaság a szomszédos országokhoz képest, és azt is megnézték, hogy egy kezdő cégnek mennyire van egyszerű dolga. Mint kiderült, semennyire.
