Kiadta a februári látogatásáról szóló jelentését az OECD (PDF itt), ez alapján azt írja az Átlátszó, hogy az egyébként jól szervezett és sikeresen lezajlott látogatás során az OECD-küldöttség „nem találkozhatott újságírókkal, mert a magyar hatóságok azt állították, hogy bár ők a látogatás utolsó napjáig folyamatosan próbáltak eleget tenni a delegáció ez irányú kérésének, de

az újságírók nem akartak eljönni a találkozóra.”

A jelentésben egyébként külön hangsúlyozzák a sajtó szerepét a korrupció, a vesztegetési ügyek elleni harcban, mindezek ellenére nem kaptak lehetőséget a küldöttek arra, hogy a magyar sajtó képviselőivel találkozhassanak. „Ugyanakkor lehetőség volt arra, hogy a média függetlenségével kapcsolatos kérdéseinket egy panelbeszélgetés keretében magyar civilszervezetek képviselőivel megvitassuk. Az egyik régi, elismert emberi jogi szervezet arról tájékoztatta a delegációt, hogy a korrupciós ügyekről tudósító újságíróknak komoly nehézséget jelent az információ megszerzése a kormányzati szervezetektől, mert a közérdekű adatigénylések nagyon sokáig, sokszor akár három évig tartanak, és rendszeresen a bíróságon végződnek. Ráadásul ahhoz, hogy

megkapják a kért információt, az újságírók arra kényszerülnek, hogy az ügyről, amin dolgoznak, részletes információkat áruljanak el” – áll a jelentésben.

Az OECD arra kérte a szervezőket, hogy az újságírókat többek között a HVG, 444, Index, Hír Tv listából hívják, de erre nem került sor ebben a formában. Az Átlátszó megkereste a szervező Belügyminisztériumot, hogy megtudják, ők kiket hívtak meg a beszélgetésre. A BM azt válaszolta, a Hír Tv, a Modern Media Group, az MTI, az M1, az Origo, az EchoTv és a Magyar Nemzet szerkesztőségének küldtek meghívót – tehát egyetlen a kormánykritikus médiumnak sem szóltak, pedig a nemzetközi szervezet előzetes kérésében küldött listán több, nem kormánypárti médium is szerepelt.

Az OECD jelentésében az áll, hogy a Belügyminisztériumtól azt mondták nekik, hiába próbálkoztak, az újságírók nem akartak találkozni a munkacsoporttal. A BM, amikor az Átlátszó rákérdezett erre, most azt mondta, ők ilyet nem mondtak az OECD-nek. Erre az oknyomozó portál visszakérdezett, hogy akkor a jelentés készítőinek vajon ki mondhatta, hogy az újságírók nem akarnak találkozóra menni. Ezt a választ kapták:

A Belügyminisztérium ilyen közlést nem tett. Kérdésére nem tudunk válaszolni. Javasoljuk, hogy forduljon a munkacsoporthoz.

Így is tett az Átlátszó. De az OECD kommunikációs osztálya cikkük megjelenéséig nem válaszolt.

Az OECD-delegációval való találkozókra kormányzati és bűnüldöző szervezetek mellett cégeket és civilszervezeteket is meghívott a szervező Belügyminisztérium. Az Átlátszó a rendezvény egyik civil meghívottjától úgy értesült, hogy nagyon későn, a rendezvény előtt egy nappal hívta csak meg őket a minisztérium a találkozóra.

A BM az alábbi civileket hívta meg végül: Alapjogokért Központ, Liga Szakszervezet, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International. Egyikük így számolt be az Átlátszónak a delegációval való találkozóról:

„A találkozó nagyon formális volt. A hátsó sorban jelen volt a BM képviselője is, a küldöttség megkérdezte, hogy okoz-e ez nekünk problémát, de nem okozott. Hangot adtunk egyébként annak, hogy a meghívás módja nem igazán segítette azt, hogy felkészülten tudjunk részt venni a találkozón, és ha jól emlékszem, azt a választ kaptuk, hogy ők már sokkal korábban elküldték a BM-nek a meghívandók listáját, de mi mégis csak az előző napon kaptuk meg a BM-től. Különleges volt a találkozó annyiban is, hogy általában az ilyen találkozókra nem szerveznek a civil szervezetekkel együtt GONGO-kat (government-organized non-governmental organization,GONGO, kormányközeli civil szervezetek – hvg.hu), itt viszont meghívott volt az Alapjogokért Központ és a CÖF is. A kettő közül csak az egyikük képviseltette magát, és sajnos már nem emlékszem, hogy melyikük. (Az Alapjogokért Központ volt ott – a szerk.) Arra viszont igen, hogy néhány elég kritikus megjegyzésünkkel meglepő módon a GONGO képviselője is inkább egyetértett.”