A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
Az állam Magyarországon fordít – négy másik országgal együtt – a legkevesebbet oktatásra, ez konkrétan a GDP 3,2 százalékát jelenti.
Kevesebb mint felére lassulhat a magyar gazdaság növekedése 2023-ra a nemzetközi szervezet szerint.
Óvatos becslést adott az OECD, a szervezet friss jelentése szerint 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye idén. Hosszan sorolták, mi mindenre van szükség, hogy ne csak a válságkezelés, hanem a közép- és hosszú távú problémák megoldása is jó legyen.
Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Az OECD elemezte hogyan teljesít a magyar gazdaság a szomszédos országokhoz képest, és azt is megnézték, hogy egy kezdő cégnek mennyire van egyszerű dolga. Mint kiderült, semennyire.
