A '23-as csapdája: szükség volna a minimálbér-emelésre, de abból is baj lehet, ha emelik
Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.
Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.
Ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből, mely szerint a 38 tagállam többségében elmaradt a bérek növekedése az inflációtól, vagyis csökkent a reálbér.
A világ 38 fejlett és felzárkózó országából álló OECD-ben átlagosan az állások 27 százalékát fenyegeti közvetlenül a mesterséges intelligencia. Ezek az állások a közeli jövőben megszűnhetnek, mert a mesterséges intelligencia könnyen átveheti az ember szerepét.
Sem az idén, sem jövőre nem várható, hogy a globális gazdaság a korábbi tempóban növekedjen – állapítja meg az OECD jelentése. Az euróövezet gazdasága már recesszióba is került.
A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
Közzétette az OECD a 2022–2023-as gazdasági előrejelzését, a szervezet úgy számol, hogy Európa számára fájdalmas időszak következik, de még kitart a növekedés, Oroszországot viszont súlyos recesszióba taszítják a nyugati szankciók.
A szervezet rámutat: több mint 1%-kal csökkenhet a világgazdaság növekedése az ukrajnai háború miatt.
Az emberiség által felhasznált műanyagtermékek több mint ötöde illegális lerakókban végzi, vagy szabadtéren égetik el, csupán jó, ha 9 százalékát hasznosítják újra. Az OECD összehangolt megoldást sürget, globális műanyagegyezmény jöhet.
Kanada a világ egyetlen fejlett állama, ahol nem gyorsult az infláció, csak stagnált. A magyar helyzet rosszabb az OECD és az EU átlagánál is.
Kevesebb mint felére lassulhat a magyar gazdaság növekedése 2023-ra a nemzetközi szervezet szerint.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását - erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Úgy tűnik, hogy többévnyi harc után mégis lesz globálisan meghatározott minimum társasági adó, miután szinte az összes utolsó ellenálló, így Magyarország is beadta a derekát. A kormány nyert öt plusz évet a tárgyalások során, de nem tudni, hogy összességében hogyan fogja érinteni hazánkat a valóban történelmi áttörés.
Pénteken ülnek össze a tárgyalófelek több mint 130 államból, hogy tisztázzák, milyen is legyen a globális társasági adó. Immár a magyar kormány is hajlik a kompromisszumra.
A külügyminiszter szerint a magyar kormány tízéves átmeneti időszak bevezetésére és kivételek meghatározására tett javaslatot.
Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
Nem okozott meglepetést az MNB, a kormány ismét beavatkozott egy kényes helyzetbe, magához vette a kezdeményezést, amikor megtiltotta a sztrájkot a légi irányítók számára, az OECD szerint nagyon kéne már Magyarországra egy független korrupcióellenőrző szervezet - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Óvatos becslést adott az OECD, a szervezet friss jelentése szerint 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye idén. Hosszan sorolták, mi mindenre van szükség, hogy ne csak a válságkezelés, hanem a közép- és hosszú távú problémák megoldása is jó legyen.
Kolosszális fordulatnak értékelte Olaf Scholz német pénzügyminiszter, hogy 130 állam elvben elfogadta a globális társasági minimum adó tervét. Ennek alapján a közszolgálati Deutsche Welle adó forradalomról ír, a brüsszeli Politico viszont rámutat arra, hogy vannak még problémák bőven az USA és az EU között.
Szinte mindenki beállt a kezdeményezés mögé, amely a tervek szerint segítené meggátolni az adóelkerülést. Magyarország már többször közölte, hogy nem örül, és most sem sikerült meggyőzni a kormányt.