130 ország egyezett meg arról csütörtökön, hogy támogatja a globális minimumadó bevezetését – közölte az OECD. Nem kis országokról van szó, hiszen a G20 összes tagja támogatja az elképzelést, összességében pedig a globális GDP 90 százalékát adják ezen államok.

A fő cél, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott fizessenek adót, ahol működnek és profitot termelnek – függetlenül attól, hogy az adott országban rendelkeznek-e fizikai jelenléttel (a Facebook európai központja például Írországban székel, ezért hiába érhető el az öreg kontinens összes országában, így jelenleg adót a szigetországban fizet). Az adó mértéke a tervek szerint 15 százalék lenne, amit, ha bevezetnek, az OECD számításai szerint több mint 200 milliárd dollárnyi „új” adó kerülhet a kormányokhoz. A tervek szerint először a legalább 20 milliárd eurós árbevétellel rendelkező cégeket érintené a szabályozás, amit idővel a 10 milliárdos bevételt elérő vállalkozásokra is kiterjesztenének.

Ez persze még nem a végleges megállapodás, azt idén októberre érnék el, amivel megvalósítható lenne a tervek szerint az is, hogy 2023-ban már működjön a rendszer.

Nem mindenki örül

A tárgyalásokon összesen 139 ország vett részt, tehát mindössze kilencen voltak, akik elutasították a globális minimumadót. Ebbe a körbe a The Wall Street Journal beszámolója szerint a számos amerikai techóriás európai központjának számító Írország, Észtország és a jelenleg 9 százalékos társasági adóval rendelkező Magyarország is beletartozik. Ugyancsak nem csatlakozott Afrika legnépesebb állama, Nigéria, de Kenya, Peru és Srí Lanka sem. Rossz hír ugyanakkor az ellenállóknak, hogy a korábban kétségeinek hangot adó Kína és India is beadta a derekát.

Magyarország az elsők között szólalt fel amúgy a tervek ellen, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy azért nem támogatják a tervet, mert az itthon adóemeléshez vezetne, és „az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.”

A miniszter ugyanakkor abban egyetértett, hogy a nagy technológiai cégek adózási kérdésére megoldást kell találni, és az értékteremtés helyszínén mindenképpen történnie kell adófizetésnek.

Később a Financial Times már arról írt, hogy enyhült a magyar álláspont, mindössze annyit kértek, hogy a hazai kulcsfontosságú iparágakban működő vállalkozások kapjanak mentességet alóla. Nem csoda, hogy a magyar kormány tiltakozik, hiszen nem egy nagyvállalatot sikerült idecsábítania az alacsony társasági adónak köszönhetően, ha ez az előny elveszne, sokkal nehezebb lenne a jövőben felvenni a versenyt más országokkal.

Miért?

Az ötlet nem új, azon már közel egy évtizede dolgozik az OECD, ám igazi nagy lökést akkor kapott a terv, amikor az USA új kormányzata teljes mellszélességgel beállt a globális minimumadó ötlete mögé. Érthető a támogatás, hiszen a Washington Times korábbi írása szerint a világ multinacionális cégei adóik 40 százalékát, mintegy 700 milliárd dollárt adóparadicsomokban rótták le 2017-ben. És a verseny folyamatosan élesedik: 2000 és 2018 között 76 ország csökkentette a társasági adó szintjét, nem azért, mert annyira nem volt szüksége a pénzre, hanem hogy így csábítson oda vállalatokat. Ezek miatt a trükkök miatt az OECD úgy számolja, hogy 100–240 milliárd dollár közötti veszteség éri az országokat.

A részletek kidolgozása még zajlik, így nem tudni, hogy mi lesz a végleges megállapodásban, de korábban például szó volt róla, hogy a kisebb adókulccsal rendelkező országok megtarthatnák a mostani szintet, ám a minimumadó és a valódi adóterhelés közötti különbséget az anyaországban kellene befizetnie a vállalatnak. Azaz, ha egy francia cég Magyarországon adózik 9 százalékot, akkor hat százalékot a francia államkasszába fizetne be. Ez persze semmiképpen nem lenne érdeke a magyar kormánynak, amely emiatt megemelné a társasági adót, ezért is beszélhetett Szijjártó arról, hogy nemet mondanak az adóemelésnek és „senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába”.

Varga Mihály még reménykedik

A G7-es országok már június elején megállapodtak arról, hogy támogatják a globális minimumadó tervét, a G20-ak pedig júliusban tárgyalnak, bár mivel a mostani megállapodásba ők is beletartoznak, ezért nagy meglepetés nem várható.

Magyarország ugyanakkor kitart az ellenző álláspontja mellett, a Pénzügyiminisztérium pénteki közleménye szerint – amely rímel Szijjártó korábbi szavaira – hazánk azért nem támogatta a csütörtöki ülésen a globális minimumadót, mert elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna.

Varga Mihály tárcavezető szerint az adóemelés nem büntethet valós gazdasági tevékenységet végző, termelő vállalkozásokat, mert az munkahelyeket, beruházásokat veszélyeztethet. Szerinte a 15 százalékos adókulcs túl magas és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie.

Éppen ezért Magyarország több javaslatot is tett, ám ezeket a PM szerint egyelőre figyelmen kívül hagytak. (Arról, hogy pontosan milyen javaslatokat tett Magyarország, megkérdeztük a szaktárcát, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.) Varga szerint a cél most az, hogy az októberi OECD-ülésre egy igazságos szabályrendszer alakuljon ki, amely minden állam érdekét figyelembe veszi, függetlenül annak méretétől és fejlettségi szintjétől. Mint írták, Magyarország továbbra is folytatja az OECD tagállamokkal a konstruktív együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás születhessen.