Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
20 milliárd dollár fölött – kezdetben csak azokra a multikra vonatkozna az adóreform, amelyek forgalma az adott évben ezt az összeget meghaladja, tehát csakis az óriásokról van szó. Nekik kellene a jövőben ott adózniuk, ahol a profitjukat szerzik, és nem ott, ahova viszik azt, a legalacsonyabb adó érdekében. (Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó az EU-ban: 9%, a magyar kormány nem is ért egyet a globális adóreformmal.)
Az elfogadott javaslat szerint a harmonizáció második szintjén 15% lenne a globális társasági adó minimális szintje. Kezdetben ez is csak azokra a társaságokra vonatkozna, melyek üzleti forgalma egy évben meghaladja a 750 millió dollárt.
Nem kis pénzekről van szó. A Deutsche Welle táblázatot közöl arról, hogy az öt óriás (Alphabet-Google, Amazon, Apple, Facebook, Microsoft) mennyi adót takarít meg azzal, hogy adóparadicsomokban adózik.
A G20-államok évente 31,99 milliárd dollárt veszítenek, az OECD tagállamai 27,97 milliárdot, a G7-államok 20,77, az EU pedig 7,92 milliárd dollárt. Egy évben a pénzügyminiszterek globálisan 100-150 milliárd dollárral számolhatnának. Németország esetében ez csak 750 millió dollár lenne, ugyanis a németek több adót fizetnének az USA-ban és Kínában.
Ez persze csak terv, minden egyes országnak el kellene fogadnia és beiktatnia a saját adótörvényébe.
Az EU-ban négyen ellenállnak: Magyarország, Írország, Észtország és Ciprus. Előbb vagy utóbb nekik is el kell fogadniuk, mert különben szankciókkal számolhatnak – írja a Deutsche Welle. Csakhogy magában az USA-ban is jelentős az ellenállás: egyáltalán nem biztos, hogy a washingtoni kongresszus rábólint Joe Biden tervére.
Az amerikai elnöknek meg kellene szereznie a szenátus kétharmadának a támogatását ahhoz, hogy elfogadtassa ezt az adóforradalmat. A szenátusban jelenleg a demokratáknak és a republikánusoknak ugyannyi szavazatuk van, és csakis Kamala Harris alelnök biztosítja a minimális demokrata többséget. Ráadásul az amerikai honatyák egy része azt követeli, hogy előbb az európai nagyhatalmak (Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia) csökkentsék vagy szüntessék meg azokat az adókat, amelyek kizárólag az amerikai óriásokat sújtják. A brüsszeli bizottság ugyan arról győzködi az amerikaiakat, hogy megadóztatják a saját cégeiket is, de Washingtonban nem nagyon hisznek nekik. Július 14-én viszont az Európai Bizottság közzéteszi tervét, amely 9000 digitális céget akar megadóztatni. A cél az, hogy ily módon próbáljanak meg pénzügyi fedezetet találni a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő alapra.
Mindez valószínűleg süket fülekre talál majd Washingtonban, ahol továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy csakis akkor szavazzák meg a globális adót, ha az érintett államok előbb visszavonják a saját adóikat.
A Politico úgy értesült, hogy a Biden-adminisztráció azt kérte az Európai Bizottságtól, késleltesse digitális adó tervét, hogy ezzel ne akadályozza kibontakozást a G7 által megkezdett és a G20, valamint az OECD által folytatott globális minimális társasági adó ügyében.
