A '23-as csapdája: szükség volna a minimálbér-emelésre, de abból is baj lehet, ha emelik
Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.
Annak a több mint félmillió dolgozónak és családtagjaiknak, akik minimálbérből, illetve garantált bérminimumból élnek, nagyon nem mindegy, élesedik-e az a tavaly év végi megállapodáskor felmerült lehetőség, hogy az idén év közben rendkívüli béremelést kaphatnak. Márpedig ha ez valóra is válik, legkorábban az októberi fizetéseket érintheti, amikorra az infláció már jócskán legyengíti a jövedelmük vásárlóerejét.
Az idénre szóló, tavaly decemberi megállapodás szerint ugyanis ha az átlagos infláció 2023-ban meghaladja a 18 százalékot, a féléves makrogazdasági (inflációs és növekedési), illetve vállalkozási adatok tükrében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) újratárgyalja a legalacsonyabb béreket. A feltétel könnyen teljesülhet, hiszen a jegybank júniusi jelentése szerint az idei éves pénzromlás 16,5–18,5 százalék közt alakulhat. Már az előbbi is fél százalékkal meghaladja a minimálbér-emelést, az utóbbi pedig az említett 18 százalékot is – hívta fel a figyelmet a Portfolión Lajtai György közgazdász, aki szerint nem is kérdés, hogy emelésre van szükség.
Hol a pénz? Befuccsolt a kormány adópolitikája az infláció miatt
Egyre nagyobb bajban van a költségvetés az áfabevétel stagnálása miatt. A cégek mind több adót igényelnek vissza, a kisebb vállalkozóknál erősödhet az adóelkerülés, miközben a lakossági fogyasztás látványosan zuhan.