A nagy európai parlamenti frakciók közös nyilatkozatban bírálták az Orbán-kormányt. Az Európai Uniónak tisztáznia kellene Kínához fűződő a kapcsolatát, mert "ami kedvez a Volkswagennek, az nem szükségképpen előnyös Európának". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
Ez csak opció, a lehetőség még nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is emelik a minisztériumi és más, kormányzati főhivatali vezetők bérét – óvatoskodik a kormányrendelet-tervezet. Ha mégis, akkor 33-66 százalékkal nőke a havi bruttó, akár 2 millió forintig.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
Csütörtök este jelent meg a kormányhatározat.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Erősebb és talán célzottabb “támadásra” számított az amerikai nagykövettől a kormány és a Fidesz – erre utaltak a még nem is ismert bejelentésnek megágyazó előzetes reakciók. Ehhez képest “csak” az orosz “kémbank” néhány vezetője – köztük egy magyar állampolgár – került szankciós listára.
Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik, mire készülhetnek az Egyesült Államokban.
Már szerda reggel a jól előkészített „megelőző csapás” jelei mutatkoztak a Fidesznél, a kormányhű sajtóban és a holdudvar véleményvezérei körében, készülve az amerikai nagykövetség délutáni bejelentésére, amely lehetséges, hogy magyar kormánytagok és kormányközeli figurák Amerikából való kitiltásáról szól majd.
Trudy Rubin, a Philadelphia Inquirer szemleírója néhány héttel ezelőtt egy nyilvános vitát vezetett Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen. A vita egyik vendége R. Daniel Kelemen, magyar származású politológus volt, aki több állítást is tett a választási autokráciák természetéről, és az autokraták módszereiről.
Kiszámolták, hány évig kell élni, hogy pozitív legyen a mérleg, ami a többség számára negatív.
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Az orosz elnök elismerte, hogy az orosz gazdasággal szemben bevezetett szankciók középtávon valóban negatív következményekkel járhatnak.
Most már biztosan nem lesz főpolgármester (-jelölt sem) Fürjes Balázsból, aki sokáig Orbán Viktor kinyújtott karjaként tényleges hatalommal és forrásokkal bíró árnyék-főpolgármesternek érezhette magát, de a külső körülmények, a belső harcok és a kormányfő szándékai is okafogyottá tették ezt a szerepét. Fürjes már a sokadik “emberarcú fideszesként” fordít hátat a politikának, ahová aligha tér vissza.
Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt az egyik titkosszolgálati témákra fókuszáló nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek. A két fiatal kipécézése mögött titkosszolgálati játszma állhat, függetlenül attól, hogy igaz-e, amire az Intelligence Online utal, vagyis hogy a Fidesz informális lobbi építésébe kezdett Brüsszelben.
A 30 NATO-tagállam közül az utolsó előttiként Magyarország megszavazta a NATO bővítését Finnországgal. A szintén NATO-tagjelölt Svédország támogatását a bizonytalan jövőbe halasztották a magyar kormánypártok – indokaik és a beígért határidők már követhetetlenek.
A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
