Farkas Zoltán: Szárnyak és vágyak
Szubjektív lapszemle.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
„Magyarországon korábban kiszámítható gazdaságpolitika volt, ez az időszak 2020-ig, a Covid-járvány betöréséig tartott. Ezt kellene visszahozni” – véli Hernádi Zsolt.
Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.
Online és személyesen is vizsgálta az önkormányzatokat a kormány a nemrég lezárult “közszolgálati ellenőrzése“. A Miniszterelnökség részleteket nem árult el, de a kiértékelés fázisában lévő revízió az önkormányzatok százezernyi munkajogi és pénzügyi döntését vizsgálhatta, az eredmény pedig éppen a választási kampányidőszakra fut majd be.
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak – ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük – bele kellett szeretnie.
A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Az akkumulátorgyártás erőltetett fejlesztése éppen abban „segít”, hogy benne maradjunk a közepes jövedelmi csapdában – állítja Éltető Andrea közgazdász-kutató. Az ázsiai cégek betelepítése kapcsán a szükséges víz előteremtése jelenti a legnagyobb problémát.
Miközben itthon kiépült a NÖR, vidám svájci hatéves gyerekek mosolyognak egy bájos focis filmen, amit itthon megnéznie sem ajánlott a tizennyolc évesnél fiatalabb korosztálynak. Megnéztük a filmet, amely leleplezi a magyar kormány intézményesített homofóbiáját.
A tél elejének forró témáját adta Budapestnek a Rákosrendezővel kapcsolatos, felhőkarcolókkal díszített kormányzati álmok napvilágra kerülése. Az évtizedek óta elhanyagolt terület rendbetételére mindenki szerint szükség van, de a fejlesztés mikéntje sok kérdést vet fel. Utóbbiakat Szczuka Levente településmérnökkel, a területet pedig kamerával jártuk körül. Videó a rákosrendezői helyzetről, álmokról és megoldásokról.
Az előző hétéves ciklusban már buktunk 77 milliárd forintot.
Ennyi év után már biztos: az online nemzeti konzultációnál nem is cél, hogy kivédjék a csalást. Bár nehezítgetik a visszaélés lehetőségét, a milliókból „fejlesztett” rendszer továbbra is egy vicc. Az online felület mindig megdobja a kitöltési számokat, de mivel ez a politikai akció se komolyan nem vehető, se tétje nincs, a kérdés inkább az, sikerül-e idén is 10 milliárd forintnál többet elkölteni rá.
Miközben a kormány „szuverenitásvédelmi” törvénnyel védekezne az ellen, hogy a magyar közvéleményt külföldről befolyásolják, vagyonokat költ el arra, hogy külföldön lobbizzon.
Több ponton is ismét módosította az Alaptörvényt a Fidesz-kétharmad. Ezzel alkotmányos hivatkozást a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél, és nem lesznek többé bevándorlók sem Magyarországon.
Persze azért nem minden pénzt kaphat meg Magyarország.
A tervek szerint 30 milliárdos keretösszegből igényelhetnek vissza nem térítendő állami pénzt a vállalkozások elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához.
Ez áll a lap birtokába jutott meg nem nevezett dokumentumban. Belenyúlna a kormány a helyi építési szabályzatba is.