Hamarosan munkához lát a Fidesz és a kormány politikai bunkósbotja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját kutatóintézete, ami a vonatkozó törvény alapján “önálló tudományos tevékenységet végez”: a Hivatal működésének támogatására kutatási és elemzési feladatokat lát el, kiadványokat készít, konferenciákat szervez, és megbízással “külső szakértőket is igénybe vehet”.

A hivatal és az azon belüli intézet immár a sokadik kurzusintézménye lesz az Orbán-kormánynak, és nagy a verseny, ha az a kérdés, melyik működik legkevésbé tudományos és leginkább politikai alapon, vagy épp kifizetőhelyként. Azzal mindenesetre aligha lövünk mellé, ha azt jósoljuk, hogy ebben erős versenyző lesz a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is.

Persze minden kormány igyekszik helyzetbe hozni saját szellemi műhelyeit, elemezni, támogatni, felfuttatni a neki kedves ideológiai áramlatokat – ebben az Orbán-kormány nem különbözik az elődeitől. Ami feltűnő, az a jelenség mértéke és kiterjedése. 2010 óta gombamódra szaporodnak a kutatóintézetek, -műhelyek. Volt köztük rövid életű, ami hamar meg is szűnt, de a többség a mai napig működik.

Lendülettel, átfedésekkel indultak 2010 után

Az egyik első fecske a polgári-nemzeti “tervhivatal” volt. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter ötletére 2012-től működött a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját megalapozó elemzésekkel foglalkozó intézményt azonban, miután addig évente ráköltöttek mintegy egymilliárd forintot, viszonylag hamar, 2014-ben megszüntették.

Az Orbán-kormány a politikatudomány terén is létrehozott 2012-től egy, az akkor Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő szervezetet, a Közpolitikai Kutatások Intézetét. Ennek fő feladata a nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, a közigazgatási munka segítése és a kormány szakpolitikai teljesítményének javítása lett volna.

Az intézet egyetlen, széles körben ismert kutatása mégse közigazgatási, hanem gazdasági jellegű volt, hiszen a 2011 végén bevezetett végtörlesztésről készített tanulmányt a kormány számára. Ezt az Átlátszó 2012-ben kiperelte és kiderült, hogy az intézet előre leírta: a végtörlesztés a tehetősebb adósoknak kedvez. A szervezetet végül 2014-ben szintén megszüntették.

Akiknek Kövér László mutatott irányt

Ma is működik a 2014-es alapítású Veritas Történetkutató Intézet. Feladata “az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása”. Ehhez Kövér László mutatott irányt, aki az intézet első, az Ellenzéki Kerekasztal 25. éves jubileumára rendezett konferenciáján némi gyurcsányozás után azt mondta:

történelem nincs, csak történetírás van.

Az ‘56-os intézetet balhék közepette magába olvasztó Veritasnak ma is Szakály Sándor a vezetője, aki a 20 ezer zsidó halálát jelentő 1941-es Kamenyec-Podolszk-i deportálást “idegenrendészeti eljárásnak” tekintette. Máskor pedig a numerus claususról vélekedett úgy, hogy az nem jogfosztó, csupán jogkorlátozó törvény, és a zsidók kiszorítása miatt másoknak viszont lehetőséget adott.

Lehetőleg legyen nemzeti, magyar

Nincs kőbe vésve, de jó, ha ezeknek az állami, kormányzati alapítású intézeteknek a nevében benne van a magyar vagy a nemzeti jelző. Megfelel ennek az egyik legrégebbi, ma is működő háttérintézmény, a 2011 végén alapított Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) is. Ez azzal a céllal jött létre, hogy “tanácsokkal, iránymutatással lássa el a nemzetpolitika alakítóit”.

A szervezetet kezdettől Kántor Zoltán politológus-szociológus vezeti, és most a Bethlen Gábor Alap keretében működik. Az intézet feladata a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, illetve magyarságpolitikai kutatások összehangolása. Egészen 2019-ig rengeteg elemzésük volt, anno megszakértették a DK politikai tervét, a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét is.

A 2014-es alapítású Magyar Nyelvstratégiai Intézet “a nemzeti identitás megerősítése érdekében a magyar nyelvi örökség feltárásával” foglalkozott, de rövid és visszhangot alig kiváltó működés után megszűnt. Ráadásul úgy, hogy bár 2019-ben is volt a költségvetésben éves forrás rá, január másodikán váratlanul beolvasztották a Magyarságkutató Intézetbe.

A sok nemzeti és magyar közt ritka a személynevet viselő szervezet. Ezek közé tartozik a “Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért” (KINCS) elnevezésű intézmény, amelyet Orbán Viktor ötletére alapítottak, és 2018-ben, a “családok évében” látott munkához. Célja “a családok és a népesedés ügyét szolgáló intézkedéseket” megalapozó szakpolitikai elemzések, kutatások végzése.

A KINCS vezetője a mai napig az egykori népesedéspolitikai helyettes államtitkár, Fűrész Tünde, akit rendszeresen hívnak szakérteni, aki a családvédelem jegyében bírálja az ellenzéket és beszáll „gender-ideológia” elleni harcba is. Tavaly a KINCS videósorozatot is indított a család- és népesedéspolitika eredményeinek bemutatására. Pedig nem biztos, hogy minden jól működik:

Abszurd és elavult, hogy Orbán családtámogatása egyetlen mágikus adatra gyúr, figyelmeztetnek a szakértők

Nehéz egyetlen mutatóba sűríteni több mint kétmillió nő viselkedését és döntéseit, ráadásul a 21. századi nyugati családpolitikában már nem a születésszám növelése a legfontosabb cél, hanem például az anyák biztonságának növelése, a gyermekszegénység visszaszorítása, vagy a társadalmi- és nemi egyenlőtlenségek csökkentése.

Nemzetstratégia a mangalicáktól Orbánig

Idén 10 éves fennállását ünnepelte viszont a 2013-ban alakult Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amit a kormány önálló költségvetési szervként “a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata céljából” alapított.

A 2024-ben 1356 millió forint közpénzből gazdálkodó, a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő NSKI élére az erdélyi Székelyudvarhely volt polgármesterét, a nem túl sikeres ottani Magyar Polgári Párt volt elnökét, Szász Jenőt nevezték ki. Máig ő az elnök, bár tavaly emellé "az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért" felelős miniszteri biztosnak is kinevezték.

Az intézmény sok mindennel foglalkozik az ipari kendertermelés felfuttatásának vizsgálatától a hungarikumok országimázsformáló szerepének feltérképezéséig, de a tudományos kutatóintézet szervezett már mangalicafesztivált és Székely Autonómia Kupa néven focitornát, továbbá álmodott nemzetközi repülőteret Székelyudvarhely mellé.

Talán a legtöbben mégis két esetről emlékeznek az intézetre. A "külhoni magyarság iránti nemzeti érzékenyítést célzó” kutatásukban például 2017-ben kihozták, hogy “a nemzetet legjobban képviselő személy” – messze megelőzve Széchenyit vagy Kossuthot – Orbán Viktor. Egy évvel később pedig kiadták a “Menjek vagy maradjak?” című kötetet, amellyel

céljuk a külföldre költözők elrettentése volt, méghozzá erős érzelmi zsarolással: ha így tesznek, felborul a keresztény értékrend, ráadásul külföldön terrorveszély van és no-go zónák.

Orbán kutatóintézete érzelmi zsarolással próbálja megállítani a kivándorlást

Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Menjek vagy maradjak?!" címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket.

Már Kásleré a Magyarságkutató Intézet

A NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú, 2019-es alapítású Magyarságkutató Intézet főigazgatója tavasz óta Kásler Miklós. Az elismert onkológus, volt miniszter ötletére hozta létre az intézetet a kormány, mindvégig a tiszteletbeli elnöke is volt, de csak idén vette át az operatív irányítást. Az intézet fő célja, hogy

a tudományos ismereteket összehozza, értékelje és véleményezze, “a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges”.

Az intézet tudományos munkájának komolyságát meghatározza Kásler személye, hiszen az elismert orvosból lett minisztert sokan hobbitörténészként ismerik, a magyar őstörténet és a hun-magyar rokonság kutatójaként, a Szent Korona-tan rajongójaként, és úgy is, mint aki gyakran tesz meghökkentő, áltudományos kijelentéseket, fogalmaz meg zavaros víziókat. Mint például, hogy

a halálos betegségek 70–80 százalékát a Tízparancsolat betartásával el lehet kerülni.

Hétfőtől csak a hobbijának él már Kásler Miklós onkológus, politikus, ezoterikus

Eredeti szakmájától, az orvoslástól és az életrajzi vargabetűként bevállalt politikától is eltávolodva, március 13-tól igazán a hobbijának élhet Kásler Miklós, hiszen elfoglalja az ő ötletére alapított, még a NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztját.

A Magyarságkutató Intézetnek már a létrejötte is érdekes volt, hiszen az MTA-s kutatóhálózat részeként akkor már régóta működött a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, illetve létezett egy őstörténeti-régészeti kutatóhely is, amit szintén az Orbán-kormány hozott létre 2017-ben. Ez utóbbi volt a László Gyula Intézet, végül 2019-ben beolvasztottak a Magyarságkutatóba.

Állami intézetek kötöttek ki Lezsákföldén

Az Orbán-kormány 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet vagyis a RETÖRKI-t, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a történet- illetve politikatudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt. Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből kizárt későbbi MDF-elnökről tudható volt, hogy nem kedvelte Antall Józsefet, aki a helyére került az MDF élén.

 

Akárhogy is, a RETÖRKI ma is létezik, csak éppen már egészen más formában, miután a kormány úgy döntött, hogy lényegében megszünteti, legalábbis a feladatait 2021-től a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Lezsák Sándor-féle Népfőiskola Alapítvány tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.

De nem a RETÖRKI az egyetlen kormányzati háttérintézmény, amely az egykori MDF-alapító, ma már Fidesz-KDNP-s képviselő, az Országgyűlés egyik alelnökének személyes játszóterén, Lakiteleken “kötött ki”. Így járt a nagy múltú Magyar Művelődési Intézet is, amelyet átneveztek nemzetire, majd a kormány 2016-ban egyszerűen Lezsák alapítványára hagyta vagyonával és feladataival. Ma is

Lakiteleken működik a Nemzeti Művelődési Intézet, a RETÖRKI-hez hasonlóan gazdasági társaságként, és hárommilliárd forint közpénzből felhúzott székházából óriási befolyása van a vidék Magyarországának kulturális életére.

 

Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor sok mindent maga alá gyűrő birodalmába

A fideszes parlamenti alelnök a befolyása alatt álló szervezetekkel lassan élet-halál ura a hazai közművelődésben.

Roma Kutatóközpont – látta egyáltalán valaki?

Se honlapja, se a tevékenységének fellelhető nyoma nincs az interneten a Roma Kutatóközpontnak (RKK), amely 2013 őszén jött létre az Orbán-kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti korábbi keretmegállapodás alapján. Farkas Flórián, az ORÖ akkori elnöke, és 2022-ig fideszes országgyűlési képviselő az RKK alapításakor úgy fogalmazta meg a szervezet célját, hogy

elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen".

Farkas ugyan azt ígérte, hogy az RKK tanulmányokat ír majd EU-s pénzből, de a szervezet kezdettől homályos volt. Az érdek-összefonódásokról, kettős megbízásokról a Magyar Narancs cikksorozatot is közölt 2014-ben “Láthatatlan intézet” és “Isten fizesse meg!” címmel. Később sem lehetett sokat hallani az RKK-ról, csak egy 2019-es említést találtunk, hogy a roma világnapon konferenciát szervezett.

És az álfüggetlen kormánypárti intézetek

Nem állami alapításúak és fenntartásúak, nem is feltétlenül – vagy nem csak – közpénzből működnek, mégis talán legjobban a hivatalosan független, mégis a kormányzathoz kötődő intézményekről is érdemes szót ejteni. A szinte kizárólag a kormány(párt) politikai céljainak, érdekeinek megfelelő tevékenységet, közéleti kommunikációt folytató, ámde magukat függetlennek tartó kutatóintézetek legismertebbjei az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet.

A jobboldali konzervatív dzsemborit, a CPAC Hungary konferenciát az Egyesült Államokból Magyarországra importáló és évi több milliárd forintból gazdálkodó Alapjogokért Központot egy magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. működteti, amely a főigazgató Szánthó Miklósé. Célja “a közös társadalmi szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő tudományos kutatás, elemzés, jogvédelem és jogfejlesztés”. Íme néhány elemzésük címe:

• Sorosék rövid pórázán a háborúpárti baloldal
• A magyar családpolitika működik és sikeres!
• Szankciós infláció: túl a csúcson, decemberre egy számjegy
• Támadásba lendült a hazai és a nemzetközi baloldal Magyarország ellen

Egymilliárdnál is többet költött fizetésekre tavaly a kormánypropagandát terítő Alapjogokért Központ

Már 2021-ben is államtitkári szintű átlagfizetések voltak a civilnek látszó, de valójában kormányzati propagandaeszközként funkcionáló Alapjogokért Központot működtető magáncégnél, de tavaly rekordösszeget, 1,1 milliárdot költöttek juttatásokra a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél.

A Migrációkutató Intézetet 2015-ben, a menekülthullám idején alapította az állami megbízásokkal kitömött Századvég-csoport alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium, amelynek fenntartó alapítványa az államtól csaknem 300 milliárd forintnyi részvényt kapott 2020-ban. Ennek évi több tízmilliárdos osztalékából sok mindenre jut, nemcsak a Migrációkutatóhoz van közük. A Századvéggel alapították a Klímapolitikai Intézetet, a Tanuláskutató Intézetet és a Magyar-Német Intézetet, továbbá a közpénzzel szintén jól ellátott Nézőponttal közös MCC-s projekt az Ifjúságkutató Intézet.

De a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által főigazgatóként vezetett MCC itt nem áll meg és tovább terjeszkedik a Migrációkutatóval. Novemberben jelentették be, hogy külföldi partnerek bevonásával megalapítják a „migrációrealistának” nevezett Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát, hogy közös szervezetbe tömörítsék a “migrációkritikus kutatóközpontokat”. Köztük egy olyan amerikai szervezetet is, amit az Egyesült Államokban gyűlöletszervezetként jelöltek meg.

Kapcsolt kép: a Magyarságkutató Intézet székhelye a Budai Várban Fotó: Túry Gergely