Fizessenek az oroszok: lépett egyet az EU, de ez inkább helybenjárásnak tűnik
A nyugati szövetségesek Oroszország náluk befagyasztott vagyonából akarják újjáépíteni a szétdúlt Ukrajnát. Nincs rá egyszerű megoldás, a pénz legnagyobb részét csak akkor lehetne elkobozni, ha abba Moszkva is beleegyezne. Brüsszel most bedobott egy tervet, annak köszönhetően már majdnem meg is van az újjáépítéshez szükséges pénz majdnem századrésze, csak épp hozzányúlni nem lehet.
Bár az Európai Unió és nyugati szövetségesei elvi szinten elég hamar egyetértettek abban, hogy az oroszok által lerombolt Ukrajnát az oroszok pénzén kell újjáépíteni, az, hogy ezt mégis hogyan lehetne megoldani, sokáig ugyanannyira nem látszott, mint magának a háborúnak a vége.
Nyugati államok több százmilliárd dollár értékben zároltak náluk fialtatott orosz vagyonokat, rögtön az ukrajnai invázió megindulása után, de azóta is azon agyalnak, hogyan lehetne ezt a - közben szépen gyarapodó - pénzt Kijev kezébe juttatni. Az elkobzás nemzetközi jogba ütközik, a profitok megadóztatásának pedig megvannak a maga kockázatai, így a döntéshozók nagyobb köre szerint egyelőre egyik sem tűnik járható útnak.
A patthelyzetet hosszas nyűglődés után december 12-én igyekezett feloldani az EU, ismertették a tervet, mely az első lépés lehet a "fizessenek az oroszok" projektben. De a terv egyelőre inkább csak az uniós szándékot erősíti meg, az újjáépítésre szánt orosz pénzek jövője valójában ugyanolyan ködös maradt, mint addig volt.
Utalás helyett
Az Európai Bizottság terve az orosz központi bank csak az EU-ban zárolt eszközeit érinti, ami összesen nagyjából 200 milliárd euró lehet. Az EB javaslata szerint minden olyan uniós pénzintézet, melynél ilyen eszközök vannak befagyasztva, köteles lenne a pénzeken képződött profitot külön számlára átvezetni.
A befagyasztott értékpapírokon például úgy képződik nyereség, hogy ha azok lejárnak, akkor a megbízott pénzügyi közvetítők újra befektetik őket. Így járt el a belga Euroclear is, ahol a belga kormány közlése szerint 197 milliárd eurónyi orosz vagyon ragadt be, melyből 180 milliárd az orosz központi banké. Az értékpapír-tranzakciós cég a pénzek megforgatásával az év első kilenc hónapjában 3 milliárd eurós profitra tett szert, ebből közlésük szerint 2,2 milliárd az Oroszországra kirótt szankciók következményeihez köthető. Ez a 3 milliárd tehát az EB tervei szerint külön számlára kerülne, és ott várakozna.
Ennek a javaslatnak a hordereje elmarad a várakozásoktól. Miután a nyers vagyonelkobzás komolyan - egyelőre legalábbis - fel sem merült, vagy azt várták, hogy extraprofitadót vetnek ki a nyereséget termelő orosz érdekeltségű cégekre, befektetésekre, és a beszedett pénzt átirányítják Ukrajnába, vagy azt, hogy az ideiglenesen felhasznált és befektetett likvid eszközökből származó bevételekkel teszik meg ugyanezt. Így viszont egyelőre egy fillér sem került közelebb Kijevhez.
Egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő az Euractive-nak úgy igyekezett a decemberi lépést felpezsdítőbbé tenni, hogy kiemelte: a profitok zárolásával bebiztosítanák, hogy azokat könnyű legyen a számviteli rendszerben azonosítani, a jövőben fel lehessen őket használni, és hogy ez a lépés azt is megtiltja, hogy a nyereségekből részvényeseket és harmadik feleket fizessenek ki.
Amint a Bizottság tervéről megállapodás születik, a testületnek egy második javaslatot kell majd előterjesztenie, mellyel már konkrétan a külön számlára gyűjtött profitok előbb az uniós költségvetésbe utalását, majd onnan azok Ukrajnának való továbbutalását kezdeményezik.
A lehetetlen megkísérlése
Az orosz vagyonok befagyasztása egyszerűen csak annyit jelent, hogy a pénzeket elzárják a tulajdonosuktól. A vagyonelkobzással viszont már el is vennék az összegeket. Ez a szankcionált orosz üzletemberek vagyonánál még megoldható, de az orosz központi bank javainál, tehát a legnagyobb pénzek esetében a dolgok jelen állása szerint lehetetlen feladat.
A probléma röviden annyi, hogy a központi bank nyugati országokban - az EU-n kívül például az USA-ban és Kanadában - befagyasztott, közmondásosan 300 milliárd dollárnyi eszközei állami javak, melyek szuverén immunitást élveznek - egyoldalú döntéssel történő kisajátításuk nemzetközi jogot sértene. Vagyis csak úgy lehetne őket elvenni, ha abba Oroszország beleegyezne. Lehetne róla például szavazást kiírni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, illetve ítéletben hagyhatná jóvá az elkobzást a Nemzetközi Bíróság, de Oroszország mindkét testületben ott van, szóval saját maguk ellen kellene szavazniuk. Történnek furcsa dolgok a világban, de ennyire furcsák azért nem szoktak.
Van még egy út: jóvátételekről a háborúk befejeztével szokás megegyezni. Ilyenkor a kártérítést álló fél gyakran a saját, külföldön befagyasztott vagyona egy részének feloldásáért cserébe megy bele abba, hogy annak fennmaradó részét beleforgassák a másik ország újjáépítésébe. Ha Ukrajna győzne, ez azt jelentené, hogy Vlagyimir Putyin megtartana valamennyi pénzt, a többit meg elvinné Volodimir Zelenszkij. De az ukrán győzelem egyelőre épp annyira kérdéses, mint az orosz, és Kijev, a szövetségeseivel együtt a teljes befagyasztott orosz vagyont akarja, nem annak csupán egy részét.
Ha technikailag mégis sikerülne megtalálni az utat az orosz állami javak elkobzásához, akkor is komoly ellenérvek szólnának amellett, hogy a Nyugat végig is menjen rajta. Az Európai Központi Bank már korábban figyelmeztette Brüsszelt, hogy ez a manőver alááshatja az euróba vetett bizalmat, és megingathatja a pénzügyi stabilitást. Egy ilyen lépés után a befektetők elkezdenének tartani attól, hogy az ő pénzüket is egyszerűen elvehetik, ez pedig elriaszthatja őket attól, hogy a továbbiakban az eurót használják tartalékvalutaként. A másik jelentős érv a javak elkobzása és Ukrajnának juttatása ellen az, hogy ebben az esetben nagyon meggyengülne a Nyugat alkupozíciója egy esetleges új, tárgyalni már hajlandó orosz kormánnyal szemben.
Tétovázás itt, cselekvés ott
A fentiek miatt nem csoda, ha mindenütt lassan őrölnek a malmok. Az EU első intézkedését már kitárgyaltuk, de a nyugati szövetség másik nagy blokkja, a G7 érdemben még mindig nem mozdult meg. A legfontosabb, amit eddig megtettek, az volt, hogy több mint egy év hezitálás után májusban legalább azt kijelentették, hogy az orosz eszközök mozdítatlanok maradnak, míg Moszkva nem fizet a károkért, melyeket Ukrajnában okozott. Jövő év elejére már várhatók tényleges fejlemények, az USA várakozásai szerint legalábbis a vagyonelkobzás kérdését a tagok a 2024. február 24-i csúcson meg fogják vitatni.
Ha a nagy blokkok nem is, külön államok egyénileg már itt-ott megmozdultak. Kanada például tavaly év vége óta törvényalkotási módban van, a benyújtott módosító javaslat szerint el lehetne kobozni egy olyan állam javait, mely súlyosan megsértette a nemzetközi békét, biztonságot és az emberi jogokat. De a törvénymódosítóban foglaltak a korábban leírt módon ütköznek az állami javak szuverén immunitásával, ezek feloldásán dolgoznak már egy éve, és nehéz megtippelni, mikor érnek a végére. Itt egyébként viszonylag kevés, 136 millió dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be.
Ilyen törvény megalkotásán dolgozik június óta Nagy-Britannia is, ahol már közel 23 milliárd font (26 milliárd euró) orosz vagyont blokkoltak. Belgium pedig egy 1,7 milliárd eurós különleges alapot hozna létre, amit a helyben befagyasztott orosz eszközök adóival töltene fel. Idén májusban pedig az USA-ban először engedélyezte az igazságügyi miniszter, hogy egy - már 2014 óta - szankcionált orosz oligarcha, Konsztantyin Malofejev lefoglalt vagyonából 5,3 millió dollárt Ukrajnának juttassanak.
Mennyit fagyasztottak be? És mennyi pénz kéne?
Pontosan senki sem tudja, mennyi orosz vagyont fagyasztottak be Nyugaton, tehát hogy mekkora összeget lehetne esetleg Ukrajna újjáépítésébe betolni, hogy a munkákat lehetőleg ne az adófizetők pénzén kelljen elvégezni. Említettük, hogy az orosz központi bank blokkolt eszközeit 300 milliárd dollárnyira szokás tenni. Ez az alap, ami szépen fial, az újrabefektetések miatt. És emellett még ott vannak a szankcionált orosz személyek lefoglalt privát javai is.
A tisztánlátást nehezíti, hogy az érintett államok többnyire nem jelentenek a náluk lefoglalt orosz vagyonról. Kanadát és Nagy-Britanniát fent már idéztük, mellettük Svájc közöl rendszeresen számokat. Az alpesi országban a december eleji közlés szerint 7,4 milliárd franknyi parkol az orosz központi banktól, a befagyasztott magánvagyon pedig 7,7 milliárd franknál áll. Franciaország még tavaly közölte, hogy 22 milliárd eurót blokkolt, illetve ott van még Belgium, ők az Euroclear miatt közölnek adatokat, de azon túl semmit.
Az EU összfagyasztásáról egy német külügyminisztériumi szóvivő december elején azt mondta, az orosz központi bank eszközeiből 207 milliárd eurónyit blokkoltak az unióban, és ezenfelül még 28 milliárd eurónyi személyes vagyont. A Financial Times újságírója úgy becsüli, összesen 345-415 milliárd dollár is befagyhatott az ukrajnai invázió következtében, de egyes hangok szerint már az 500 milliárd dollár közelében járunk.
Ha ez utóbbi becslés áll a legközelebb a valósághoz, akkor a befagyott összegek most még nagyjából fedezhetnék is a rombolást. A károk mértékéről persze ugyanúgy csak becslések vannak, a Világbank ad ki számokat, de a legutóbbi közlésük még márciusból származik. Ebben azt írták, idén február végéig 411 milliárd dollár - 383 milliárd euró - volt a kár, ami azóta nyilván nagyon jelentősen nőtt még, például a Nova Kahovka-i gát júniusi átszakadása, és az ár pusztítása miatt is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
