Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
hvg360: A december közepi uniós csúcson eldőlt, hogy elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, viszont Orbán Viktor blokkolta az 50 milliárd eurós támogatásukat. Ukrajna egyet nyert és egyet vesztett, vagy egyet nyert és sokat vesztett ezzel?
Mitrovits Miklós: Mindenképpen nyert Ukrajna azzal, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások. Ezzel kapcsolatban Magyarországon kívül teljes egység van az Európai Unióban.
Ukrajna csatlakozási szándéka lényegében már a 90-es évek második felében, Leonyid Kucsma elnöksége alatt felmerült. Azóta sok minden történt, de két forradalom is azt mutatta, hogy a nemzet többsége Nyugathoz szeretne tartozni és nem Kelethez.
2013-ban Viktor Janukovics elnök viszont lényegében elárulta a nemzetet, amikor a társulási szerződés aláírása előtt bejelentette, inkább a Moszkva által elképzelt Eurázsiai Gazdasági Unióhoz szeretne csatlakozni. Ezzel katasztrófába sodorta Ukrajnát, ez a lépés volt a mai háborús helyzet első mérföldköve.
A tárgyalási folyamat évekig fog tartani – sok fejezetet újra kell nyitni –, viszont megnyílik számára – és a másik érintett, Moldova számára is – több pénzügyi alap, ahonnan le tud hívni pénzt. Tehát annak ellenére, hogy az 50 milliárdos támogatás nem ment át, Ukrajna inkább nyert a csúcson, mint nem.
hvg360: Tart ott Ukrajna, hogy ilyen szintre lépjenek a tárgyalások, vagy ez inkább egy szolidaritási akció volt az Unió részéről?
M. M.: Mindenképp szolidaritási akció volt, de azt azért egyetlen tagállamtól sem várták el, hogy a tárgyalások megkezdésének pillanatában készen álljon a csatlakozásra. Ukrajna sem áll ott, hogy EU-tag lehessen, de nem is arról van szó, hogy holnap belépne.
Egyébként az első körös kelet-közép-európai országok is minimum nyolc évet vártak, mire tagok lehettek. Most jön a jogharmonizáció, és Unió-kompatibilissé kell tenni az intézményrendszert.
