Nagy visszhangot váltott ki, amikor a 2016-os riói olimpián egy kínai úszónő arról beszélt, hogy a menstruációja miatt gyengébb volt aznap. Igaz, ma már több szó esik a nők teljesítménye és a menstruációs ciklus közötti összefüggésekről, hiszen a nők többsége szenved a havivérzés alatti vagy az azt megelőző PMS okozta fájdalmaktól, ugyanakkor a menstruációs szabadság kérdéséről még mindig megoszlanak a vélemények.
„Ha fáj a menstruációd, azt el kell tűrni, ez ezzel jár” – kaptuk örökül anyáinktól tinédzserkorunkban még a ‘90-es években is ezt az egyébként súlyos tévhitet. Ma már tudjuk, hogy a fájdalmas menstruáció nincs rendben, súlyosabb esetben akár az endometriózis egyik tünete is lehet. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan alakult a menstruáció elfogadásának története az egészségügyi nadrágtartóktól a menstruációs kehelyig.
A ferritin a vashiány és a vérszegénység egyik legfontosabb biomarkere, amely már akkor segíthet a vashiányos állapotok korai felismerésében, amikor a klinikai tünetek még nem jelentkeztek. A ferritin szintjének ellenőrzése kulcsfontosságú a súlyosabb vashiányos állapotok megelőzésében, különösen terhes nők és sportolók esetében, ahol nincs idő a hosszadalmas kezelésre.
A vashiány a világon a leggyakoribb hiányállapot, ami sok embert érint. Leggyakrabban nőknél és gyermekeknél alakul ki, de a nagyobb fizikai terhelésnek kitett sportolók is veszélyeztetettek. Nézzük, mi áll a vashiány hátterében, mit okoz, hogyan diagnosztizálható és kezelhető.
Sok nő reméli, hogy a menstruációs ciklus elmaradása (menopauza) után a havonta visszatérő kellemetlenségek már nem terhelik többé a mindennapokat. Ám a változókor, a menstruáció megszűnése előtt és még utána is számos olyan tünettel járhat együtt, amelyek még évekig megkeseríthetik az életünket. Nemcsak a hőhullámok és a hangulatingadozások jellemzőek, hanem a fájdalmas húgyhólyaghurut kialakulása is gyakoribb ebben a periódusban. De mit tehetünk ellene?
Van, aki szabadúszóként a munkát ütemezi hozzá. Van, akinek fogalma sincsen, hogy emiatt nem képes koncentrálni a feladataira. Mi az a ciklustudatosság, miért jó képben lenni vele, és mi köze mindennek a menstruációs szegénységhez és a sporthoz? Cikkünkben a legalapvetőbb információkat vesszük sorra a női ciklussal kapcsolatban.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Gyakori vizelési inger, égő érzés és alhasi fájdalom: ezek lehetnek a „honeymoon cystitis”, vagyis a nászutas hólyaghurut tünetei. Azért hívják nászutas betegségnek, mert ilyenkor a párok általában intenzívebb szexuális életet élnek, amely növelheti a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez csak az újdonsült feleségek betegsége: ebben a cikkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.
A vas a szervezetünk egyik alapköve, ami döntő szerepet játszik az egészségünk fenntartásában: támogatja az anyagcserét, a növekedést és a normális sejtműködést. De vajon mindenkinek ugyanannyi vasra van szüksége? Távolról sem! Lássuk, milyen tényezőktől függ, mennyit kell bevinnünk belőle.
Életünk egyik legnagyobb tabuja a szexualitás – és ha annak zavarairól van szó, jellemzően még súlyosabb tagadásba burkolódzunk. Így az esetek túlnyomó többségében a probléma orvoslása, gyógyítása is elmarad, helyette inkább büszkén szenvedünk múlni nem akaró panaszainktól. Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor a helyzet szinte már visszafordíthatatlan. Különösen a férfiak hajlamosak inkább a végsőkig szenvedni, mintsem hogy orvoshoz forduljanak.
Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen betegség, a prosztatagyulladás áll. A prosztatitisz nem ritka probléma, ez a férfiak egyik leggyakoribb betegsége, noha gyógyításához csak kevés esetben kérnek orvosi segítséget. Pedig ha már nagy a baj és a tünetek hónapok óta fennállnak, a terápia hosszú és nehézkes lehet. Ezért érdemes már az első panaszok jelentkezésekor szakorvos segítségét kérni.
A vas hiánya az egyik leggyakoribb nyomelemhiány, nagyjából minden harmadik embert érint világszerte. Komoly hatással van az egészségre: csökkenti az energiaszintet, rontja a kognitív funkciókat és gyengíti az immunrendszert. Ha kiderül, hogy vashiányosak vagyunk, a hatásos vaspótlás mellett a vashiány okait is meg kell találni. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy miért fontos ez.
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.
Az idő előrehaladtával – vagy akár a különböző életszakaszokhoz kapcsolódóan – nem könnyű a testi változásainkat elfogadni. A menopauza időszakában különösen fontos, hogy tudjuk, milyen szervi változásokra, akár egészségi problémákra számíthatunk. Ugyanis, ha ezekkel tisztában vagyunk, máris sokat tehetünk a megelőzésükért és a kezelésükért. Ebben a cikkben a változókori ösztrogéncsökkenés tüneteit és kezelési lehetőségeit gyűjtöttük össze.
A kisgyermekeket, tinédzsereket, fiatal felnőtteket, várandós nőket, középkorúakat és az időseket egyaránt érinthetik az aranyér tünetei. A háttérben meghúzódó okok azonban különbözőek lehetnek.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
A vas alapvető szerepet játszik az emberi szervezet működésében, különösen az oxigén szállításában és a sejtek energiatermelésében. Vas nélkül alig marad energiánk, súlyos esetben nehezebben lélegzünk – ezekből is látszik, hogy a megfelelő vasbevitel kulcsfontosságú az egészségünk megőrzéséhez. Ebben a cikkben összegyűjtöttük az ajánlott napi beviteli értékeket, valamint a vaspótlás szükségességét és hatékonyságát a különböző életszakaszokban és egészségi állapotokban.
A vashiány az egyik leggyakoribb tápanyaghiány világszerte, és bár sokan nem veszik komolyan, súlyos egészségi következményekkel járhat, ha nem kezeljük. A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amely alapvető szerepet játszik a vörösvérsejtek oxigénszállításában, az energiaháztartás fenntartásában és a szervezet számos funkciójának zavartalan működésében. A vashiány akár 30 százalékkal csökkentheti a teljesítőképességünket, és a tüneteit hajlamosak vagyunk például a stressznek tulajdonítani.
A vas csupán egyetlen nyomelem a sok közül, amire a szervezetünknek szüksége van. Ugyanakkor a hiánya komoly problémákat – például szívdobogást, légszomjat, hajhullást és akár szájfekélyeket is – okozhat. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy mi vezethet vashiányhoz, és miért nem biztos, hogy elég annyi vas, amennyit a táplálkozással beviszünk.
