Az Európai Bizottság az érintettek panasza nyomán vizsgálatot folytat a magyarországi kiskereskedelmi adó miatt. Az osztrák kormány és a SPAR jelezte a brüsszeli testületnek, hogy ez a pluszteher veszteséges működésre kötelezi a kereskedelmi láncokat.
A miniszterelnök vejének tulajdonában álló BDPST Group szerint korábban sem tervezték, és a jövőben sem áll szándékukban, hogy befektessenek a SPAR-ba, és „minden alapot nélkülöz ezzel ellentétes információ terjesztése”.
Korábban a SPAR vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, a magyar kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak részesedést Orbán családjának.
Egy új fogalom kerülne a versenytörvénybe: az alapvető jelentőségű vállalkozásoké. Arról, hogy melyek ezek, a GVH dönthetne, majd szigorúan fel is léphetne velük szemben a versenyhivatal.
Sokat spórolhatunk, ha tudatosan, átgondoltan intézzük a bevásárlásokat. Érdemes ennek érdekében figyelnünk a különböző akciókat, és akkorra időzítenünk készleteink feltöltését, amikor egy-egy nagyobb leárazásra bukkanunk.
A volt igazságügyi miniszter és volt férje volt házasságától hangos az ország, a családon belüli erőszak vádja és az ügyészségi iratok manipulálására utaló hangfelvétel zajában nehéz volt másra figyelni. Mi történt közben a költségvetéssel? Hová vezet a SPAR fenyítése? Mit csinált a kormány a könyvárusokkal? Mennyibe kerül a húsvéti sonka? Mindenre itt a válasz: ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Márciusban a kormányzati kommunikációba is bekerült a diszkontok és a hagyományos kereskedelmi láncok háborúja – de vajon a hvg.hu listáján melyik számít olcsóbbnak? Ez a húsvéti bevásárlókosár.
A magyar kormány amolyan humanitárius, nonprofit működést vár el az élelmiszermultiktól, emellett verbálisan, intézkedésekkel, adókkal abuzálja őket, és elvárja, hogy ezt csendben tűrjék. Miközben uniós szinten messze a magyar kormány sarcolja a legkeményebben a lakosságát a napi fogyasztási termékekkel.
„A magyarországi helyzet különösen nehéz volt, és jelenleg is az” – írják többek között.
Tovább folytatódik a saga.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közben egy hétfői sajtótájékoztatón elárulta, hogy berendelte a vállalat vezetőjét, és „következményekkel” fenyegette meg az üzletláncot.
Hibás üzleti döntések, és nem a különadó miatt veszteséges a SPAR a Nézőpont Intézet szerint. Két másik (pont nem veszteséges) kiskerlánccal hasonlították össze, és csak azokat az adatokat, amik pont az ügy kormányzati olvasatát igazolják.
Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz. Spoiler: finoman szólva ellentmondásos ez a viszony.
Lázár most azt mondta, felvetette a kormányfőnek, hogy ha már a SPAR azt hazudta, hogy az állam meg akarta venni, akkor “ezt tekintsük ajánlatnak, és vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”.
Mit panaszolt be az Európai Bizottságnál a SPAR, és honnan ered a feszültség a kormány és a külföldi kiskereskedelmi vállalatok között? Mit állított Orbán Viktorról a cég osztrák vezére, és mi lehet a valóságalapja? Reális-e, hogy kivonuljon a boltóriás Magyarországról? Ezeket a kérdéseket tisztáztuk közéleti podcastunkban.
A SPAR múlt héten az Európai Bizottsághoz fordult a magyarországi extraprofitadók miatt.
Az osztrák lánc vezetője nyomásgyakorlásról beszélt, miután kiderült: a cég panaszt tett az Európai Bizottságnál a kormány ellen. Ezt nem hagyta szó nélkül Nagy Márton tárcája.
A Spar visszavásárolja az érintett termékeket, ha visszavisszük az üzletbe.
