Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Tényleg elmérgesedett a viszony a magyar kormány és a SPAR között, előbbi ugyanis a szimpla üzengetés után most már pert fontolgat utóbbi ellen – írja „megbízható forrásokra” hivatkozva a Világgazdaság.
A lap szerint a kormány rágalmazás miatt helyezte kilátásba, hogy bíróság elé viszi a boltláncot; vélhetően az osztrák anyacéget fogják jogi úton megtámadni, nem pedig a SPAR Magyarországot, mivel az anyacég tulajdonosa, egyben vezérigazgatója, Hans Reisch volt az, aki szokatlanul éles és támadó nyilatkozatot tett március közepén a magyar kormányzatról. Reisch arról beszélt a Die Pressében, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, adjanak a magyar államnak – egyes híresztelések szerint egyenesen Orbán családjának – részesedést a cégben.
A jó hírnév megsértése miatt a felperes többek közt követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását és a további jogsértő kijelentések megtételétől való tartózkodást, tehát azt, hogy ne tegyen közzé az alperes jó hírnevet sértő valótlan vagy elferdített tényállítást a jövőben. Az is követelhető, hogy saját költségen adjanak ún. elégtételt, azaz hozzanak nyilvánosságra megfelelő mértékű publicitással (általában az eredeti kijelentések platformjaihoz igazodva) egy nyilatkozatot, amelyben egyértelművé teszik, hogy mi és miért volt jogsértő a korábbi kijelentéseikben. Ezen felül papíron sérelemdíj és okozott károk esetén kártérítés is követelhető.
Hangsúlyozni kell viszont, hogy a pereskedés körülményeiről egyelőre nagyon keveset tudni. Ismeretlenek a lehetséges felperesi és alperesi pozícióban lévők, nem tudni pontosan, melyik állam bírósága előtt és joga alapján folyna ilyen eljárás, és az sem nyilvánvaló, mi lenne a per tárgya. Mindenesetre az előbbiekben részletezett szituáció még így hipotetikusan is teljesen abszurdnak mondható, és első blikkre sokkal inkább tűnik kissé sértődött gazdaság- és külpolitikai kommunikációs harcnak. Emlékeztetőül érdemes talán felidézni a Ryanair vezérigazgatója és a magyar kormány között korábban lezajlott szócsatákat, amelyek a nyilvánosság tudatos használatával elsősorban belpolitikai hatással bírtak.
Mindeközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszélt a SPAR-ról egy hétfői sajtótájékoztatón. Nagy az eseményen Magyarország új versenyképességi stratégiáját mutatta be, de kérdésekre válaszolva az üzletlánccal való összefeszülésről is nyilatkozott, az Index tudósítása szerint a következőket: „(…) foglalkoztam a SPAR kérdéskörével. Korábban már elmondtam: elítélem a vállalat kijelentéseit, amik következményekkel fognak járni”. Aztán azt mondta,
múlt héten behívtam a SPAR vezetőjét, és elmondtam neki, hogy minden kijelentésnek következménye van, és haladéktalanul támassza alá, amit mondott. Kikérjük magunknak ezt a hangnemet. Fáradjanak ide, és mondják el, mire alapozzák ezeket a kijelentéseket, amiknek következményei lesznek.
Konkrétumokról a tudósítás szerint azonban nem beszélt, szerinte „önmagában következménye van annak, hogy nagy veszteséggel működnek. Nincs döntés még arról, hogy megvásárolnák, Lázár Jánostól eddig csak javaslatként hangozott el.”
A kormány és a SPAR összefeszülésében előbbi részéről eddig Lázár János volt a fő hangadó, de a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormányközeli Nézőpont Intézet is reagált. A Jobbik alelnöke pedig közölte, hogy feljelentést tesz, miután egy osztrák élelmiszeripari szaklap cikke szerint Orbán Viktor egyik rokonának kért részesedést a SPAR magyarországi leányvállalatában. Az adok-kapokról nemrég egy podcastot is rögzítettünk, amely itt hallgatható meg:
