Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar kormány a saját sikerének próbálja beállítani azt, hogy az amúgy is tervbe vett Gripen-megállapodásért cserébe megszavazhatják a svéd NATO-csatlakozást.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy szerinte Svédország NATO-tagságának ratifikációja kapcsán „világos” a magyar álláspont.
Keresztény Zoltán aktivista ezzel üzen a svédeknek.
Jönnek fel a nacionalista-populista pártok, így még több súrlódás várható. Európának már most meg kell kezdenie, hogy felkészüljön rá, mutat rá a Bloomberg szerkesztőségi véleménye.
Orbán azt reméli, hogy az európai, amerikai és francia választás eredményeként változnak az erőviszonyok, és így már nem lesz ideológiai kívülálló – írja Ernst Hillebrand, a német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője.
A NATO-főtitkárt arról biztosította a magyar miniszterelnök, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdete után nem sokkal születhet végső döntés.
A dánok és a németek tovább folytatják a nyomozást. Több teória is kering arról, ki lehet a felelős, az egyik értesülés szerint egy ukrán ezredes volt a központi figurája a robbantásnak.
A köztársasági elnök szerint Ulf Kristersson a látogatással kifejezhetné, hogy a svédeknek „mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése”.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Biztosan csalódni fog David Pressman.
Reagált a magyar külügyminiszter arra, hogy Ulf Kristersson Brüsszelben közölte Orbán Viktorral: akkor jön el Budapestre, ha Magyarország már ratifikálta a svéd NATO-csatlakozás.
Ulf Kristersson csak azt követően jönne Budapestre, hogy az Országgyűlés ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. A Fidesz viszont megvárná a szavazással a két miniszterelnök találkozóját.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ellenzék kérésének megfelelően február 5-ére, hétfőre összehívta Kövér László az Országgyűlés rendkívüli ülését, ám a napirenden szereplő témák – svéd NATO-csatlakozás, életvégi döntések, akkugyárak ellenőrzése – megtárgyalására csekély az esély a kormánypárti képviselők szinte borítékolható bojkottja miatt.
Hogyan szoríthatja sarokba Magyarországot Svédország, ha tovább akadékoskodnak Orbánék a csatlakozással? Miért nem megy bele az egyezkedésbe Ulf Kristersson a magyar kormánnyal – egyáltalán, van-e miről tárgyalni? Ezekről beszélgettünk a Dagens Nyheter külpolitikai újságírójával közéleti podcastunkban. A beszélgetés angol nyelvű.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Az amerikai nagykövet szerint nem lehet bízni olyan szövetségesben, aki nem állja a szavát, márpedig a magyar kormány nem tartotta be azt az ígéretét, hogy nem utolsóként fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást.
