A Századvég teheti rá a kezét az Akadémia pénzére
Alapítványok is lakmározhatnak a kutatási pénzekből, na vajon melyikek?
Alapítványok is lakmározhatnak a kutatási pénzekből, na vajon melyikek?
Megnyugtattak mindenkit: a Fidesz előnye stabil.
A magas államadósság lehetett a fő oka annak, hogy a Moody’s nem minősítette fel Magyarországot.
Újabb, milliárdos megbízást kapott a kormányközeli Századvég.
A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Corvinus gazdaságpolitikai tanszékének vezetője szerint Márki-Zay Péter tehetséges, a mostani vezetők pedig a Kádár-rendszerben szocializálódtak.
A korábban négyfős kuratórium egyik tagja, Orbán Balázs államtitkár lett, ezért a váltás.
A miniszterelnök azt mondta, 30 éve így utazik. Mellár Tamás szamizdatról és bezúzott lapokról, a KDNP képviselője Sargentiniről beszélt a hétfői plenáris ülésen. Pénzt is kért az ellenzék a kormánytól, de nem önmagának, hanem az embereknek, otthonápolóknak, nyugdíjasoknak. A Fidesz szerint ők adnak, a baloldal volt az, aki nem adott, sőt, elvett. Adok-kapok, élő, szöveges tudósítás a Tisztelt Házból.
Már nem elérhető a bezúzott Századvég-lapszám.
Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.
Volt idő, amikor Orbánt nem az illiberalizmus, hanem a liberalizmus jövője izgatta, amikor egy kedves ideológusa nem a nyugati létmód halálát, hanem szabad identitásválasztás szükségességét hirdette, és amikor a Corvinus mai rektora az elhibázott harmadikutas stratégiákért az antikapitalista, modernségellenes attitűdöt kárhoztatta. Lássuk hát a nyomtatott Századvéget, amelyet most parancsolt lábhoz a kormány.
A konzervatívok számára sincs menekvés, az Orbán-rezsim pusztító dühe most „a jobboldali elhajlók” ellen irányul.
Aki már olvasott szamizdatot az átkosban, némileg déja vu-érzése lehet: itt olvasható a visszavont és stábot buktató Századvég-szám.
Túl kritikus volt az állami járadékelvonással a Századvég folyóirat utolsó lapszáma, ezért fejezték le a vezetőségét, és irányították át kormánysegítő irányba. Bod Péter Ákos nem érti, miért őket kérte fel az a lap szerzőnek, amelynek szerkesztőbizottságában Orbán Viktor vagy Kövér László neve is szerepel (ők egyébként a korábbi, az első szerkesztőbizottság tagjai voltak – a szerk.).
Az ATV úgy tudja, hogy Lázár Jánossal együtt jobbkeze, Csepreghy Nándor is távozik a kancelláriától.
Budapesti kerületek és vidéki nagyvárosok önkormányzatai végeztek az utóbbi években közvélemény-kutatásokat. Előfordult, hogy a megkötött szerződés tárgya városmarketing vagy turizmus volt, esetleg a médiafogyasztás szokásai, de a trükk az, hogy a címekkel ellentétben a kérdőívekkel sokkal inkább azt szerették volna kideríteni, milyen is a kormány és az ellenzék közötti aktuális erőviszony. A kutatási eredményeket nem hozták nyilvánosságra, de a hvg.hu megszerezte a dokumentumokat. A kerületek és a városok százmilliónál is többet költöttek erre.
A kormány udvari kutatóintézete, a Századvég Vona kudarcáról is értekezett, és párszakadást is vizionált.