A TASZ jogvédő szervezet szerint a rendőrség most már nem a saját feladatára koncentrál, és nem magyarázták meg, miért zárták le a Király lépcső tetejét pénteken a tüntetők előtt.
Dermesztő hatása lehet a státusztörvénynek - erről beszélt a hvg360-nak Zeller Judit, a TASZ jogásza, akit arról kérdeztük, az új szabállyal hogyan változnak a tanárok jogai, más helyzetbe kerülnek-e a diákok, és hogy milyen jogok sérülnek pontosan a tanárhiány miatt. A státusztörvény végrehajtási rendelete egyébként elég nagy teret ad az iskoláknak: pedagógus végzettség nélkül is ki lehet állni a katedrára, és az sem kizárt, hogy a filozófiatanár tanítsa a történelmet.
Ha jobb lenne az egészségügyi vagy a szociális ellátás, a gondozás, akkor feltehetően sokkal kevesebb olyan eset lenne, ahol önerővel próbálnak végezni magukkal a helyzetüket kilátástalannak látó idős betegek.
A legtöbb eljárást garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt indította a rendőrség a diákok ellen.
A közalkalmazotti munkaviszonyban álló tanároknál azonban ennek semmilyen jogalapja nincsen – figyelmeztet a jogvédő szervezet.
A rendőrségnek, más állami szervekkel együtt, az lenne a dolga, hogy erősítse a belé vetett bizalmat, aminek fontos eszközei a polgárok partnerként kezelése és a jogok valódi tiszteletben tartása. Szerzőnk legfrissebb véleménycikkében a Karmelitánál lezajlott tüntetésre és a rendőrség fellépésére reagál.
A fiú családja a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatán keresztül kért segítséget, most másodfokon is megnyerték a pert.
A szervezet korábbi ügyvivője szerint a jogvédőknek nem feladatuk minősíteni a tiltakozás okát.
A civil szervezetek élete periodikus, vannak csendesebb és jobban látható időszakok, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója. A háttérben zajló építkezés után jönnek olyan helyzetek, amikor "a véleményünk kinyilvánítására, a megmozdulásokban való részvételre is szükség van", fogalmaz.
Tudatos munkával fel lehet lépni az álhírek ellen. Szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a bennünk rejlő értékekre építve lehetséges formálni az attitűdöket. Ennek igazolására beszámol egy nemrég lezajlott, sikeres projektről. Vélemény.
Mi számít közösség tagja elleni erőszaknak? Ha antifasiszták azt gondolják kiszemelt áldozatukról, hogy neonácik? Az már nem, ha neonácik gondolják azt az áldozataikról, hogy antifasiszták? Kell, hogy azok legyenek, hogy a tényállás megalapozott legyen? A politikai szélsőséghez tartozás egyben védett közösséget is jelent? Egy neonáci védekezhet majd a bíróság előtt azzal, hogy kiszemelt roma áldozatát azért verte meg, mert antifasisztának vélte, hátha így elkerülheti a közösség tagja elleni erőszak vádját? Erről kérdeztünk jogvédő szervezeteket.
Az ország számos településén terveznek akkumulátorgyárat, s a polgárok hasonló aggodalmakkal küzdenek. Ha az ország érintett településeinek polgárai egymással szolidaritásra lépnek, akkor az erejük nem pusztán összeadódik, hanem megsokszorozódik, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója, és hozzáteszi: máshol is várhatóak társadalmi viták a gyárak kapcsán, ami lehetőséget ad arra, hogy a különböző országok polgárai koordináltan cselekedjenek.
A tanuló szerint pszichológiai hadviselést folytattak ellene a gimnáziumban tavaly őszi véleménynyilvánítása miatt. Azt mondja, nem a személyes bosszú vezérli, hanem példát akar mutatni, szerinte "vissza kell tolni a határokat".
A bíróság jogerős döntése szerint az édesanyáknak kapcsolattartási joguk van a csecsemőjükkel, amit nem lehet indokolatlanul és aránytalanul korlátozni.
Példátlanul sokan szavaztak érvénytelenül a "gyermekvédelmi" népszavazáson, a kormányzati politika felemelő ellenpontjaként segítették önkéntesek az ukrán menekülteket, rég nem látott tömegeket mozgatott meg az oktatás miatti tüntetéssorozat. Mire jó ez? Erről ír szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója a hvg360-on megjelenő sorozatának újabb cikkében.
Ha feltesszük a kérdést, hogy mit csinál valójában egy jogvédő, a válasz az, hogy bármit, amivel előmozdítja emberek jogainak érvényesülését. Ha kell minisztériumokba jár egyeztetni vagy részletes alkotmánybírósági beadványokat ír, de ha arra van szükség, akkor segít egy tüntetés megszervezésében. Az elmúlt 28 évben, mióta működik a TASZ, mi is hatalmas utat jártunk be: elfogadtuk, hogy a parlamenti többség nem kíváncsi ránk, ezért a bíróságon és az emberek mellett küzdünk jogaik érvényesülésért.
A jogvédő szervezet szerint aránytalan volt a nyolc pedagógussal szembeni retorzió, de még a hátrányos megkülönböztetés gyanúja is felmerülhet az esetükben.
2010 óta drámai átalakulás történt a közélet egészében, amely a rendszeres kormányzati lejárató kampánynak kitett független civil szervezetek működését is alapjaiban változtatta meg. Azonban számos szervezet, így a Társaság a Szabadságjogokért is felismerte, hogy demokratikus értékek hosszú távú és tartós megerősödéséhez elengedhetetlen, hogy a polgárok átérezzék a jogaik és a demokratikus részvétel fontosságát, írja szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója a hvg360-on megjelenő sorozatának újabb cikkében.
Egy pénzügyi igazgatóból lett biciklis futár történetét dolgozza fel Hatházi Fanni Majdnem jó című dokumentumfilmje. A rendezővel készült interjúnkból kiderül, mi visz rá valakit egy ilyen drasztikusnak tűnő váltásra és milyen fogadtatásra talál a társadalom részéről, és arról is beszélgettünk, miért kellene többet foglalkoznunk az olyan népbetegségekkel, mint amilyen a kiégés.
Az egyéni cselekvés azért is fontos, mert ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak, írja sorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az egyes megmozdulásoknak az egyénen túlmutató hatása van a szűkebb és tágabb közösségekben. Mindezt példákkal is alátámasztja.
