75 éve hunyt el minden idők egyik legjobb európai középcsatára. Schaffer Alfréd ma már elképzelhetetlen mennyiségben termelte a gólokat. A két világháború között játékosként és edzőként hat országban nyert bajnokságokat, kupákat, gólkirályságot. Nevéhez kötődik az MTK két aranykora, de ő vitte csúcsra az AS Romát is. A Bayern München vezetőedzőjeként halt meg 52 éves korában 1945. augusztus 28-án.
A legutóbbi nagy hazai rémhírnyomozás a Postabank-pánik miatt folyt, a vádlottat felmentették.
Kémregényt akarnak eladni történelemként azok, akik azt állítják, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása 100 évvel ezelőtt csak külföldről finanszírozott ügynökök puccsa volt, amelyet senki sem támogatott. Vélemény.
Míg 1918 decemberének elején reális lehetőségként merülhetett fel egy dunai konföderáció létrehozása az Osztrák–Magyar Monarchia romjain, addig karácsonyra a román hadsereg már bevonult Kolozsvárra. Egy hónap alatt világossá vált, hogy Magyarország az addigi formájában nem marad egyben.
A Petőfi Irodalmi Múzeum távozó vezetője szerint azok is tudták, hogy miről szól a Tanácsköztársasággal kapcsolatos kiállítás, akik kritizálták.
Mire emlékszünk az 1919-es komáromi csatából? A kommunistákra vagy a magyarokra? Kik irányították az 1848-as szlovák felkelést? Csehek vagy szlovákok? Ki hogyan ítélte meg a Tanácsköztársaság terrorját? Erről vitatkoztak fiatal történészek kedden Budapesten. Végleges választ nem kaphattunk, és nem is kaphatunk, hiszen a megítéléstörténeti jelenségek állandóan változnak, de néhány kevésbé ismert részlet így is fény derült.
Eltűnhetnek októberre Pécsen a kommunista diktatúrához, valamint a Tanácsköztársasághoz köthető, még meglévő utcanevek, ha a város közgyűlése csütörtöki ülésén elfogadja az ezzel kapcsolatos előterjesztést.
Kelet-Közép-Európa hősei sokszor a fronton halnak meg vagy tragikus baleset áldozatai lesznek. A balesetek – különösen a légi katasztrófák – pedig rendkívüli módon alkalmasak az összeesküvés-elméletek gyártására – minderről szó esett egy hétvégi budapesti konferencián is, ahol a szlovák-csehszlovák Stefánik és a lengyel Sikorski tábornokok 1919-es és 1943-as, illetve Lech Kaczynski lengyel elnök 2010-es repülőszerencsétlensége is szóba került.
Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
Alig több mint 300 emberről lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a Tanácsköztársaság leverését követő fehérterror során különítményesek áldozata lett – ez derül ki egy közelmúltban az ELTE történész diákjai által készített, a megtorló akciók körülményeit feltáró, eddig publikálatlan szakdolgozatból.
Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
Miért csökkent a termelés a munkások államában, milyen méreteket öltött a terror, ki volt az a két, későbbi horthysta miniszterelnök, aki a vörösöket szolgálta? Ezeket a kérdéseket is körbejárja a kutató a Tanácsköztársaságról most megjelent kötetében.
A Proletárdiktatúra alulnézetben című kötet kétszáz, forrásértékű dokumentumon keresztül mutatja be Magyarország 133 "dicsőséges" vagy "legsötétebb" napját.
Blaha Lujzától Móricz Zsigmondig, monarchistáktól horthystákig terjed azoknak a köre, akik száz évvel ezelőtt, esetenként teljesen különböző okok miatt támogatták a Tanácsköztársaságot. Bár Magyarország 1919-ben is nagyon megosztott volt, egy rövid ideig nagyon népszerű volt a proletár forradalom, amelyet pontosan száz éve "kiáltottak ki".
Mindössze egyszer találkoztak, de az emlékezetes beszélgetés volt.
A magyar politikában a rendszerváltás után csak marginális pártok jöttek elő azzal a jelszóval, amit nemrég Botka László bedobott – írja a HVG hetilap.
