Reklámadó: 100 millió alatt nem kell fizetni
Nyilvánosságra hozták a reklámadót érintő módosítási javaslatot. Az adóalap 100 millió forint fölötti része után minden médiapiaci szereplőnek 5,3 százalékos adót kell fizetnie.
Nyilvánosságra hozták a reklámadót érintő módosítási javaslatot. Az adóalap 100 millió forint fölötti része után minden médiapiaci szereplőnek 5,3 százalékos adót kell fizetnie.
A törvényalkotási bizottság módosító javaslatot nyújtott be a 2015-ös költségvetés tervezetéhez, ebben jelentősen átalakítják a befektetési alapokra tervezett különadó konstrukcióját.
Amennyiben az adózás előtti eredmény pozitív, de a módosító tételek után az adóalap negatív, akkor nincs adófizetési kötelezettség? Ilyen esetben megegyezik-e az adózás előtti eredmény az adózott eredménnyel? Néhány fogalmat tisztázni kell, hogy választ kaphassunk erre a kérdésre.
A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Érvek és ellenérvek az egységesített adóalap mellett és ellen. Részlet az Idea Intézetének elemzéséből.
Bár 2009 nyarán még az EKHO eltörlését rebesgették, a jogalkotó meghátrált és a jól irányzott adóztatási előnyt fenntartotta a művész-társadalom és a médiamunkások számára. Az EKHO hosszú távú beágyazódása azonban a rendszerben rejlő kiskapukat is egyre vonzóbbá teheti. De nem minden fenékig tejföl, az ekhósok is megfizetik a kedvezmények árát.
Az adóalap-kiegészítés, a minimálbér emelése és a cafetéria megadóztatása három olyan változás 2010-ben, amely nemcsak a dolgozók megélhetését befolyásolja, hanem a cégek működésére is hatással van. Számítási példák, szakértői vélemények.
Szokatlanul sok, 7500 adóelkerülő jelentkezett idén az amerikai adóhatóság (IRS)amnesztiaprogramjában, azt remélve, hogy börtönbüntetés nélkül, enyhített pénzbírsággal megússzák a törvénysértést - közölte az IRS.
A közteherviselés átalakítását célzó, júniusban elfogadott törvényjavaslat szerint minden külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó "iparűzési adóalapot eredményező rész" mentesül az iparűzési adófizetési kötelezettség alól Magyarországon január 1-jétől. A jelenleg elfogadásra váró legújabb törvényjavaslat egyebek között pontosítja az iparűzési adóalapmentes rész fogalmát - ismerteti a PricewaterhouseCoopers (PwC) hírlevele.
Jelentős adóteher-csökkenéssel nem jár, de határozott adóátrendezést eredményez a Parlament által elfogadott adótörvény-csomag, amely az élőmunkára rakódó terhek csökkenését a fogyasztási típusú, és vagyonelemeket érintő adók növelésével ellensúlyozza - összegezte a Deloitte.
A jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv eddigi legjelentősebb módosításának lehettünk tanúi a közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Ennek során részben korábbi elemek kerülnek vissza a szabályozásba - mint a forrásadóztatás -, részben az elburjánzott adóalap módosító tételeket ritkították meg és olyan korábbi fogalmak nyertek új tartalmat mint az ellenőrzött külföldi társaság.
Szuperbruttósításra a törvényjavaslat szerint nem kerül sor, ezért erről nem is szavazhatnak hétfőn a Parlamentben. Hogyan ivódhatott be mégis a köztudatba a szuperbruttósítás fogalma? Miről is szól majd a hétfői végszavazás?
Változik a társasági- és az osztalék adóról szóló törvény 2010 januártól. Másképp adózik majd a kapott osztalék ellenőrzött külföldi társaságok esetében és változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. A PwC összefoglalta amit tudni érdemes.
A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ennek alapján 11 százalék eho-val is terheli. De hogyan spórolhatunk meg a vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?