Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - mondta a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas. Az Adózóna kommentárjait is jegyző Vámos-Nagy Szabolcs így írt a szuperbruttósítás hírére reagálva áprilisban: „A jelenleg kiszivárogtatott elgondolás nem ilyen tiszta. Mintha az adó számítása szempontjából quasi bruttósítanának, de ténylegesen mégsem, s a járulékok munkaadói-alkalmazotti megosztása megmaradna (félbruttósítás).”  

Ez bizony öszvér megoldás, a korábban említett adminisztrációs egyszerűsítés, a munkahely megbecsüléséhez és a társadalmi szerepvállaláshoz fűződő pszichikai hatás elmarad. Akkor viszont minek az egész? Csak nem az adóemelés leleplezésére? A megismert számok inkább erre utalnak. A 18 százalék helyetti 15 százalék az adóalap változása miatt voltaképpen adónövelés. 100 forint 18 százaléka az 18 forint, 127 forint 15 százaléka viszont 19 forint. Ezen az eredményen módosíthat az adójóváírás feltételeinek esetleges változása, más adókedvezmények újragondolása. Erre az Adózóna korábbi cikkében elsőként hívtuk fel a figyelmet.

Hogy pontosan miről szól majd a hétfői végszavazás a Parlamentben, olvassa el az Adózónán!