A társaság kicseréltette az irodája víz- és villanyvezetékeit, és a külső homlokzat szigetelését is elvégeztette. A tető is javításra szorult, és az ingatlant ki is festették. A szóban forgó ingatlan egésze a vállalkozás irodájaként működik. Beruházásról (felújításról) van szó, vagy csak egyszerűen a régóta esedékes karbantartást végeztették el? Nagyon nem mindegy.

A beruházás számviteli fogalmát a számvitelről szóló törvény Szt. 3. § (4) bekezdésének 7. pontjában találjuk. Az Szt. 3. § (4) bekezdésének 8. pontja pedig meghatározza, mit kell értenünk felújítás alatt. Ennek alapján felújítás lehet a korszerűsítés is, amennyiben az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz (a példaként hozott esetben az iroda épülete) egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz (az épület) üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

A víz- és villanyvezetékek cseréje, a külső homlokzatra felrakott szigetelés csak akkor tekinthető korszerűsítésnek – azaz felújításnak –, ha egyrészt az épület egészére kiterjed (valamennyi vezeték cseréjére sor kerül), másrészt – számításokkal alátámasztottan – javul az épület használhatósága, kevesebbe kerül az épület üzemeltetése (mondjuk a fűtési költségek csökkennek jelen esetben) – írja az Adózóna. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a vezetékek cseréje és a külső homlokzat szigetelése is karbantartásnak minősül, és a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell elszámolni.

Ha a vezetékek cseréje, a külső homlokzat szigetelése felújításnak minősül, akkor az ezekhez közvetlenül kapcsolódó munkákat is felújításként kell elszámolni. Ennek költségeit rá kell aktiválni az épület értékére, és értékcsökkenési leírás formájában, több év eredményével szemben lehet elszámolni.

Épületek esetében felújítás például a födémcsere, a légkondicionáló berendezés teljes cseréje (a központi, helyi készülékek, vezetékek teljes cseréje), a lift, a mozgólépcső, a kaputelefon külön-külön végrehajtott, teljes cseréje, a fűtéskorszerűsítés, a kazánok cseréje, az épület technológiai vezetékeinek együttes, teljes cseréje.

Ezzel szemben karbantartásnak minősül a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső és belső állagmegóvási munka, mint például a festés, mázolás, vakolás. Ezek akkor is karbantartásként számolandók el, ha az épület egészére kiterjedően végzik el a munkálatokat, például a homlokzat tatarozását, vagy a nyílászárók cseréjét. Lényeges, hogy akkor is karbantartásról beszélünk, ha a javítási munka korszerűbb formában, új módszerrel történik, mondjuk meszelés helyett festés, vagy tapéta helyett faburkolat elhelyezésével. Karbantartásnak számít az egyes részegységek, darabok, alkatrészek cseréje is (azaz a részleges csere).

További részleteket itt lehet olvasni.