A MÖSZ szerint a visszamenőleges hatályú rendelet magyar és uniós jogot sért, Alaptörvény-ellenes, és megrendíti jogbiztonságba vetett maradék hitet.
Csak a bizonytalanság biztos, de a folyamatokkal érdemes tisztában lenni.
Országos szintű, célzott ellenőrzési programot indít az adóhatóság a kis- és középvállalkozások házipénztárainak vizsgálatára.
Adócsökkentést, kedvezményes hitelt és egy működési kisokost is kap a szektor.
2026 közepétől 10 helyett 5 százalék lesz a termékkörre vonatkozó forgalmi adó, ám a lista kialakítása még nem végleges. A lépés 0,5 százalékkal csökkentheti az osztrák inflációt.
2023-ban emelkedett a be nem szedett áfa aránya, de főleg a pocsék gazdasági helyzet és a sok bedőlt vállalkozás miatt. A magyar áfarés még így is rendkívül alacsony volt.
Január 1-jével indul a választási osztogatás újabb köre, érkezik az inflációkövető adóemelés, megváltozik az adórendszer, a minimálbér, a nyugdíj és a hitelfelvételi szabályok, és persze megszűnik az MTV. Összegyűjtöttük az új év legfontosabb változásait.
Adó-visszatérítéssel kecsegtetnek a NAV nevével visszaélő csalók.
A kis- és közepes vállalkozások, vállalkozók több kedvező adózási formát választhatnak. Ezt azonban jellemzően december 31-ig meg kell tenni.
A kisvállalkozásoknak emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára az áfában, nő a költséghányad az átalányadózóknál, sokkal kevesebb bevallást kell beadnia az egyéni vállalkozóknak, több cég választhatja a kivát, és kevesebb szochót fizetnek a főfoglalkozású vállalkozók.
Orbán Viktor elvinné magával Brüsszelbe a visszaküldött konzultációs kérdőíveket, amelyekben a Tisza Párt valójában nem létező adóterveiről kérdezték az embereket.
Úgy tűnik, marad a mostani szintjén a szociális hozzájárulási adó.
Csak az önkormányzatok vethetik ki, de nem sok település él vele. Magyar Péter cáfolja a vádakat, és csak zebraadóhoz adná a nevét.
A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.
Adminisztrációs szabályokat írtak át, megváltozott néhány adózási sáv, és törvénybe írták, amit Orbán Viktor a hét elején bejelentett.
Egy magyar székhelyű cég saját munkavállalóit adja kölcsönbe hosszabb távú németországi munkára – a témához kapcsolódóan több kérdésre kért választ a vállalkozás. Ilyen esetben (amikor a dolgozókat uniós országba szervezik ki) milyen formában (melyik ország szabályai szerint) kell részükre a bért számfejteni? Melyik ország pénznemében kell fizetni a dolgozók bérét? Az adót a munkavégzés helye szerinti országban kell-e megfizetni? Hol kell leróni a járulékot (azaz melyik országban keletkezik biztosítási jogviszony)? A kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A miniszterelnök hétfőn tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, kedden kora délutánra pedig már az Országgyűlés is jóváhagyta az előző nap született megállapodás tartalmát.
A Niveus tanácsadó cég a kisvállalati és a kiskereskedelmi adó reformját kommentálta bővebben, de a maradék 9 pontról is gyorsértékelést adott. Rámutatnak: ezek között több olyan is van, ami korábban is ismert volt, a bejelentése pedig lényegi újdonságot nem tartalmazott.
Adóemelést és a hiánycél elengedését jelentette be Nagy Márton; azt számolgatják, mit is jelenthet az egyelőre csak szóban létező amerikai segítség; nem tudott csökkenni az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Novemberben hat településnek kell milliárd forintos összeget befizetnie adóbevételi „többlete” után, százmilliós sarc pedig önkormányzatok tucatjait terheli, köztük fővárosi kerületeket, Bugyit, Sellyét, Kétújfalut. Mészáros Lőrinc székhelye, Felcsút 19 millió forintot fizet.
