Aki bent van, kimenne, aki kint van, bejönne. Életkor, családi helyzet, ingatlanárak és anyagi lehetőségek. Ezek a mozgatórugói a sajátos népvándorlásnak Budapest és az agglomeráció között. És nincs megállás.
Hűvös távolságtartás és a tudatos integráció hiánya jellemzi Magyarország leginkább „elszlovákosodott” települését. Könnyű a béke, amíg nem szólnak egymáshoz a felek, de kiborul-e a bili, ha a szlovákok át szeretnék venni az irányítást?
A főváros és a kormány hajlik rá, hogy megszüntesse a csepeli HÉV-et, és hogy a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódóan a villamoshálózatot fejlessze a dél-pesti agglomerációban. Mivel a HÉV-ek átkerülnek a MÁV-hoz, a létük általában is veszélybe került.
A magyarokról sokáig azt tartották, hogy nehezen mobilizálhatók, amire a felerősödő elvándorlás alaposan rácáfol. De mennyire vagyunk hajlandóak ingázni a jobb élet reményében? Erről kérdeztük Kiss János Péter szociológust, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék tanárát, aki szerint a mai ingázók többen vannak, magasan képzettebbek, és már autóba ülnek, hogy eljussanak a munkába.
Megetette az autósokat a kormány tavaly, amikor az új megyematrica elfogadtatása érdekében azt sulykolta, nem kell többet fizetni. Hát a számok mást mutatnak: több mint tízmilliárd forint extra bevételt hozott tavaly a költségvetésnek az új sztrádamatricás rendszer. Az sem vált valóra, hogy a fővárosból a Balatonra igyekvők tömegével majd inkább 3-4-5 megyei matricával megússzák, és elhagyják az éves vagy a 10 napos vignettát. A havi matricákat felejtjük el inkább.
Nem sikerült megállapodnia Tarlós Istvánnak és Orbán Viktornak a fővárosi közlekedés finanszírozásáról hétfőn, ezért a főpolgármester ma bejelentette, a főváros ezután nem foglalkozik az agglomerációs közlekedéssel. Az egyeztetést januárban folytatja a kormány és a főváros, de az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben.
A fizetőssé vált autópálya-szakaszokon közlekedő BKV-buszok után is meg kell fizetni a 20 ezer forintos éves megyei matricát. A BKV még nem tudja pontosan, mekkora többletköltséggel jár számára az új útdíjrendszer, de becslések szerint 5-10 millió forint lehet az összeg.
A 2008-as válságtól a múlt év végéig az agglomerációs ingatlanok iránti kereslet az országos átlagnál nagyobb mértékben, 52 százalékkal esett vissza. A legnagyobb, 59 százalék feletti csökkenést a fővárostól délre eső területek piacán mérték.
A fővárosból az agglomerációba kiköltözők száma folyamatosan csökken, a 2002-es 15 ezer fős negatív be- és kiköltözési mérleg Budapest–Pest megye viszonylatában mára harmadára olvadt. Az agglomeráció ingatlanpiacát az átlagosnál nagyobb, 16-18 százalékos teljes árengedmény, családi házak esetében 10-12 százalékos árcsökkenés és hosszú értékesítési idő jellemzi. Az Otthon Centrum elemzése.
Simon Gábor, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója, Szűcs Lajos a megyei közgyűlés fidesz-kdnp-s elnöke és Pánczél Károly, a gyáli körzet fideszes országgyűlési képviselője egyeztetett az agglomeráció tömegközlekedéséről.
Fejleszti péntektől öt agglomerációs járatát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), ezzel javulhat Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Törökbálint és Diósd kiszolgálása - közölte a központ csütörtökön az MTI-vel.
A főpolgármester szerint a régi önkormányzati törvényben is volt arra lehetőség, hogy a HÉV-szerelvényeket a BKV Budapest határáig közlekedtesse. Ha az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken bárki "le akarja söpörni" a fővárost, akkor Budapest kezében erős "ütőkártya" van, mert szabályosan leállíthatja a HÉV-eket - mondta Tarlós a Kossuth Rádióban.
