Aki bent van, kimenne, aki kint van, bejönne. Életkor, családi helyzet, ingatlanárak és anyagi lehetőségek. Ezek a mozgatórugói a sajátos népvándorlásnak Budapest és az agglomeráció között. És nincs megállás.
Hűvös távolságtartás és a tudatos integráció hiánya jellemzi Magyarország leginkább „elszlovákosodott” települését. Könnyű a béke, amíg nem szólnak egymáshoz a felek, de kiborul-e a bili, ha a szlovákok át szeretnék venni az irányítást?
A főváros és a kormány hajlik rá, hogy megszüntesse a csepeli HÉV-et, és hogy a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódóan a villamoshálózatot fejlessze a dél-pesti agglomerációban. Mivel a HÉV-ek átkerülnek a MÁV-hoz, a létük általában is veszélybe került.
A magyarokról sokáig azt tartották, hogy nehezen mobilizálhatók, amire a felerősödő elvándorlás alaposan rácáfol. De mennyire vagyunk hajlandóak ingázni a jobb élet reményében? Erről kérdeztük Kiss János Péter szociológust, az ELTE Regionális Tudományi Tanszék tanárát, aki szerint a mai ingázók többen vannak, magasan képzettebbek, és már autóba ülnek, hogy eljussanak a munkába.
Nem sikerült megállapodnia Tarlós Istvánnak és Orbán Viktornak a fővárosi közlekedés finanszírozásáról hétfőn, ezért a főpolgármester ma bejelentette, a főváros ezután nem foglalkozik az agglomerációs közlekedéssel. Az egyeztetést januárban folytatja a kormány és a főváros, de az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben.
Szembemegy a korábbi közlekedési koncepcióval, széles társadalmi rétegeknek nehezíti meg a mindennapi mobilitását, környezeti és baleseti kockázatokat is növeli, és még a korábban belengetett fővárosi dugódíjnak is ellentmond. Közlekedési szakértőket és érintett települési vezetőket kérdeztünk a kormány 40 milliárdos járulékvadászatáról, a főváros közeli autópálya-szakaszok fizetőssé tételéről.
A 2008-as válságtól a múlt év végéig az agglomerációs ingatlanok iránti kereslet az országos átlagnál nagyobb mértékben, 52 százalékkal esett vissza. A legnagyobb, 59 százalék feletti csökkenést a fővárostól délre eső területek piacán mérték.
Több az ingatlankereső. Röviden így lehetne összefoglalni a főváros környéki települések ingatlanpiaci trendjeit. Az egész országban érezhető, hogy visszatért a családok bizalma, és egyre többen vágnak ingatlanvásárlásba. A javuló várakozások az agglomerációs piacot is elérték, a bővülő kereslet mindegyik agglomerációs területen tapasztalható. Egyre több vevő jelenik meg befektetési szándékkal, esetleg kiadási célból vásárolnak, vagy felújítás után magasabb áron remélik továbbadni az ingatlant. Az Otthon Centrum legújabb elemzéséből kiderül; sok vevő a korábban elhalasztott vásárlását valósítja meg, több most az első lakását vásárló is.
Fejleszti péntektől öt agglomerációs járatát a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), ezzel javulhat Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Törökbálint és Diósd kiszolgálása - közölte a központ csütörtökön az MTI-vel.
A főpolgármester szerint a régi önkormányzati törvényben is volt arra lehetőség, hogy a HÉV-szerelvényeket a BKV Budapest határáig közlekedtesse. Ha az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken bárki "le akarja söpörni" a fővárost, akkor Budapest kezében erős "ütőkártya" van, mert szabályosan leállíthatja a HÉV-eket - mondta Tarlós a Kossuth Rádióban.
Könnyen lehet, a főpolgármester csak a tárgyalási pozícióját szeretné javítani azzal, hogy felvetette a fővárosi HÉV-vonalak esetleges kiszervezésének lehetőségét a MÁV-hoz. A budapesti tömegközlekedés finanszírozásából ugyanis még mindig hiányzik 30 milliárd forint. A Volán ugyanakkor ráteheti a kezét az elővárosi BKV-vonalakra.
Bár több elemző szerint az elmúlt tíz évben kisebb arányú visszaköltözés indult el az agglomerációból a fővárosba, a Napi Gazdaság által megkérdezett ingatlanközvetítők szerint a folyamat mára leállt.
500 és 1000 forintos pótdíjat számítanak fel az elővárosokra.
Megetette az autósokat a kormány tavaly, amikor az új megyematrica elfogadtatása érdekében azt sulykolta, nem kell többet fizetni. Hát a számok mást mutatnak: több mint tízmilliárd forint extra bevételt hozott tavaly a költségvetésnek az új sztrádamatricás rendszer. Az sem vált valóra, hogy a fővárosból a Balatonra igyekvők tömegével majd inkább 3-4-5 megyei matricával megússzák, és elhagyják az éves vagy a 10 napos vignettát. A havi matricákat felejtjük el inkább.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége szerint nem létezik olyan levél, amit a kerületi polgármesterek Tarlós Istvánnal közösen írtak volna Orbánnak, és hangsúlyozzák: nem szűnik meg az agglomerációs tömegközlekedés.
A fizetőssé vált autópálya-szakaszokon közlekedő BKV-buszok után is meg kell fizetni a 20 ezer forintos éves megyei matricát. A BKV még nem tudja pontosan, mekkora többletköltséggel jár számára az új útdíjrendszer, de becslések szerint 5-10 millió forint lehet az összeg.
A városhatáron átmenő buszvonalakat a Volánbusz veszi át. A BKV karbantartói állományát emiatt csökkenteni kell, de igyekeznek átképzéssel megoldani a helyzetet – jelentette be Tarlós István.
A BKV-nak május elsejével kellett volna átadnia az agglomerációs járatokat, a fejlesztési tárca azonban meghosszabbította a közlekedési társaság megbízatását. A Volánbusz mindenestre készül az átállásra - tudhattuk meg a minisztériumtól.
A fővárosból az agglomerációba kiköltözők száma folyamatosan csökken, a 2002-es 15 ezer fős negatív be- és kiköltözési mérleg Budapest–Pest megye viszonylatában mára harmadára olvadt. Az agglomeráció ingatlanpiacát az átlagosnál nagyobb, 16-18 százalékos teljes árengedmény, családi házak esetében 10-12 százalékos árcsökkenés és hosszú értékesítési idő jellemzi. Az Otthon Centrum elemzése.
Simon Gábor, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója, Szűcs Lajos a megyei közgyűlés fidesz-kdnp-s elnöke és Pánczél Károly, a gyáli körzet fideszes országgyűlési képviselője egyeztetett az agglomeráció tömegközlekedéséről.
